Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.

Irományszámok - 1939-635. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről szóló 4.070/1940. M. E. sz., továbbá az 500 és 600/1942. M. E. számú rendeletekről

635. szám. m miniszter az alapszabályoknak módosítását, vagy a biztosító egyesület megszüntetését szükségesnek látja, felhívja a biztosító egyesületet, hogy ennek elhatározása végett közgyűlést hívjon össze és a felhívásnak megfelelő határozatok meghozatalát a kitűzött határidőre igazolja. (3) Ha a biztosító egyesület a pénzügyminiszter felhívásának nem tesz eleget, a pénzügyminiszter a biztosító egyesületet feloszlathatja. Feloszlatás esetében felszámolásnak van helye. A felszámolás végrehajtására a pénzügyminiszter felszámolót (felszámolókat) rendel ki. A felszámolók díjait a biztosító egyesület terhére a pénzügyminiszter állapítja meg. (i) A pénzügyminiszternek a feloszlatást és a felszámolást elrendelő határozata ellen a biztosító egyesület a határozat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasszal fordulhat. (5) Halasztó hatályú panasz (1896 : XXVI. t.-c. 103. § ; 1929 : XXX. t.-c. 56. §) beadása esetében a pénzügyminiszter a feloszlatott biztosító egyesület ügyeinek vitelére a közigazgatási bíróság döntéséig gondnokot rendelhet ki. (6) A felszámolást elrendelő határozat jogerőre emelkedése után az egyesület vagyonát a felszámoló kezeli. (7) Biztosító egyesület elleni cscdnyitási kérelemről a csődbíróság a pénzügyminisztert értesíteni és a csőd elrendelése kérdésében meghallgatni köteles. Ha a pénzügyminiszter kijelenti, hogy a jelen § (3) bekezdésében szabályozott felszámolást, vagy a 34. § (1) bekezdésében szabályozott eljárást szándékozik elrendelni, a csőd elrendelése tárgyában a bíróság a pénzügyminiszter további értesítéséig nem határoz. Ha a pénzügyminiszter a biztosító egyesület felszámolását, vagy a 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárást elrendelte, csőd elrendelésének nincs helye. A felszámolás elrendelése esetében utóbb az egyesület ellen csőd csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával rendelhető el. 34. §. (1) A pénzügyminiszter kötelezheti a biztosító egyesületet a szolgáltatások leszállítására, valamint ideiglenesen eltilthatja akár egyes, akár mindennemű fizetések teljesítésétől: a) ha a járuléktartalék kiszámításánál, vagy a fedezetét alkotó vagyontárgyak kezelésénél a tagok érdekeit veszélyeztető szabálytalanságot észlel; b) ha az üzletvitelnek és a vagyoni helyzetnek megvizsgálása alkalmával annak a veszélye tűnik ki, hogy a biztosító egyesület fizetési kötelezettségeinek nem lesz képes eleget tenni. (2) A pénzügyminiszter az előbbi bekezdés a) és b) pontjában felsorolt esetekben elrendelheti, hogy a járuMktartalék fedezetét alkotó ingó értékeket részben vagy egészben a postatakarékpénztárnál, a Pénzintézeti Központnál, vagy ennek a 4.260/1929. M. E. számú rendelet 5. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján közzétettnévjegyzékben felsorolt valamely tagintézeténél letétbe helyezzék. Ily letétbehelyezés esetében a biztosító egyesületnek fel kell terjesztenie a pénzügyminiszterhez a letétet elfogadó pénzintézet oly tartalmú nyilatkozatát, amely szerint a pénzintézet a letétet elkülönítve kezeli, a letétre sem megtartási, sem zálogjogot nem érvényesít és a biztosító egyesületnek a letét megterhelésére, felhasználására vagy elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseit csak a pénzügyminiszter engedélyének vagy hozzájárulásának bemutatása esetében teljesíti. A járuléktartalék fedezetének állományához tartozó többi vagyontárgyakra a pénzügyminiszter az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a szükséghez képest zárlatot rendelhet el. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a pénzügyminiszter a biztosító egyesület vezetőségét meghatározott időtartamra felfüggesztheti és a biztosító egyesület ügyeinek vitelére gondnokot rendelhet ki, A 33. § (5) bekezdése és a Képviselőházi iromány. 19-39—1944. VIII. kötet. 12