Képviselőházi irományok, 1939. VIII. kötet • 608-720., IX-X. sz.
Irományszámok - 1939-635. A m. kir. pénzügyminiszter jelentése a biztosítási vagy biztosításszerű tevékenységet folytató egyesületek állami felügyeletéről szóló 4.070/1940. M. E. sz., továbbá az 500 és 600/1942. M. E. számú rendeletekről
90 635. szám. jelen bekezdés alapján kirendelt gondnok díjait a biztosító egyesület terhére a pénzügyminiszter állapítja meg. (4) A letett vagy zárolt értékek közül a biztosító egyesületnek esetről-esetre kiadhatók, illetőleg a zár alól feloldhatók azok, amelyek a biztosítási kötelezettségek teljesítésére szükségesek. 35. §. (1) A pénzügyminiszter a jelen rendelet alapján szükségesnek mutatkozó minden bizonyítást felvehet, tanukat és szakértőket eskü alatt is kihallgathat, vagy kihallgatásuk és megesketésük iránt a járásbíróságot, illetőleg a községi bíróságot megkeresheti. A bizonyítás felvételére az 1911 : 1. t.-c. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, azokkal az eltérésekkel, amelyeket a pénzügyminiszter és az igazságügy miniszter rendelettel megállapítanak. A pénzügyminiszter jelen rendeleten alapuló megkereséseinek a bíróság eleget tenni köteles. (2) A pénzügyminiszter a jelen rendelet alapján elrendelt bizonyítás vagy megtartott vizsgálat során felmerült költségek, tanuk és szakértők díjainak megfizetésére kötelezheti azt a biztosító egyesületet, vagy személyt, amelynek, illetőleg akinek magatartása az eljárásra okot szolgáltatott. E határozat ellen — kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt — a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. (3) A pénzügyminiszter által megindított eljárásban felmerült költségeket, valamint a tanú és szakértői díjakat közadók módjára kell behajtani. 36. §. A jelen fejezet rendelkezései nem érintik az egyesületekre egyébként fennálló jogszabályok alapján a belügyminisztert, a szakminisztert és az illetékes közigazgatási és rendőrhatóságot megillető felügyeletet. VIII. Fejezet. Hozzájárulás a felügyelet költségeihez. 37* §- ( L ) Minden biztosító egyesület köteles évenkint felügyeleti díjat fizetni. A felügyeleti díj nagyságát a pénzügyminiszter állapítja meg a naptári évben valósággal befolyt járulékbevételnek meghatározott százalékában ; a felügyeleti díj az évi járulékbevétel 2%-át nem haladhatja meg. A felügyeleti díjat a m. kir. pénzügyminisztériumnak a m. kir. postatakarékpénztárnál erre a célra nyitott bevételi számlájára kell befizetni. (2) Az előző bekezdés értelmében felügyeleti díj fizetésére kötelezett biztosító egyesületek a felügyeleti díjak alapjául szolgáló bevételekről naptári évenkint részletes kimutatást kötelesek összeállítani és e kimutatás alapján kiszámított felügyeleti díjakat legkésőbb a naptári évet követő január hó 31. napjáig az említett bevételi számlára befizetni, a vonatkozó kimutatást pedig egyidejűleg a pénzügyminiszterhez felterjeszteni. A jelen rendelet hatályba lépésekor folyó naptári évre járó felügyeleti díjat az 1941. évi január hó 31. napjáig kell megfizetni. (3) Nagyobb biztosító egyesület felügyeleti díjainak fizetése és elszámolása tekintetében a pénzügyminiszter negyedévi határidőket is megállapíthat. (4) A késedelmesen befizetett felügyeleti díjak után a biztosító egyesület ugyanolyan mértékű bírságot és késedelmi kamatot köteles fizetni, mint amilyent a biztosítási illetékek késedelmes befizetésének esetére a mindenkor érvényben lévő törvényes rendelkezések megállapítanak. (5) A kellő időben be nem fizetett felügyeleti díjakat és járulékaikat közadók módjára kell behajtani.
