Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

360 585. szám. A javaslatban említett testületeknek, intézményeknek, üzemeknek és vállala­toknak is érdekében áll, hogy szükségletüket előre megállapított mennyiségben és minőségben biztosítsák s ezáltal azokkal szemben, akiknek ellátását jogszabály, szerződés vagy szokás alapján végzik, az ellátásbeli zökkenéseket kiküszöböljék. A 33. §-hoz. A termelőknek fizetendő egységes ár, valamint az értékesítés egy­öntetű megszervezése már a múltban is szükségessé tette egyes vállalatoknak azzal a joggal való felruházását, hogy bizonyos terményeket vagy termékeket, illetőleg állatokat kizárólagosan hozhassanak forgalomba. Nemcsak nálunk fordult elő ez, hanem külföldön is és nemcsak a tekintélyi államrendszerekben. így pl. a háború előtti Franciaország is hivatalos közvetítőknek ismerte el a gabonaberaktározássál megbízott termelőcsoportokat, a gabonaellátás központi szervét. (Office national interprofessionnel du blé.) Az ily szervezetek, amelyek közmegbizatásban járnak el, rendszerint keres­kedelmi jogi társaság formáját öltik fel. A közigazgatást egy bizonyos mértékig kommercializálják. Ha a vállalat a közmegbizatásban híven jár el, ez a körül­mény nem mondható feltétlenül visszásnak, mert mentesíti az államot új bürokrácia életrehívása alól. E mellett ha áll az, hogy a mezőgazdasági termelés irányítása rész­ben az értékesítésen keresztül történik, az esetben nem kifogásolható a javaslat­ban tervezett megbízatás, mert egységes szervezeten keresztül az agrárpolitikai célkitűzéseket, az értékesítési követelményeket egyszerűen és gyorsan lehet elérni. A javaslat ezért lehetőséget ad ilyen megbízatásoknak a fenntartására, illető­leg adására. Minthogy azonban a megbízott vállalkozások sok esetben ú. n. »álegy­kezek« voltak, amelyeknek közgazdasági életünkből való teljes eltüntetése múl­hatatlanul szükséges, — a javaslat a megbízatást csak a termelők társulásainak, továbbá olyan vállalatoknak engedi meg, amelyek nem nyerészkedésre alakultak, üzletrészeik (részvényeik) legnagyobb része az államnak vagy az érdekelt terme­lőknek a birtokában van s az államnak, illetőleg a termelőknek az irányító befo­lyása a vállalatnál egyébként is biztosított. A kizárólagos jogot magában foglaló megbízatással együtt kell járni termé­szetesen az átvételi kötelezettség megállapításának, valamint a legkisebb termelői ár megállapításának, mert a kizárólagossági jog rendszerint csak ezen kötelezett­ségekkel együtt szolgál a termelő előnyére. A (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szintén arra hivatottak, hogy a vissza­éléseknek gátat vessenek és a közérdekű szempontokat érvényesítsék. A javaslat biztosítja ugyanis a földmívelésügyi miniszter állandó ellenőrzését s a vállalat ügyvitelébe való betekintését. A bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának az ellenőrzését, minthogy a föld­mívelésügyi miniszter az agrárpolitikai vonalon, a megbízatás közérdekű teljesí­tése tekintetében gyakorolj a az ellenőrzést. A 34. §-hoz. A kormányzat a jelentékenyebb mezőgazdasági terményeknél az utóbbi években a termelők védelme érdekében legkisebb termelői árakat álla­pított meg. Minthogy a legkisebb termelői ár megfizetése körül — a nehezebb érté­kesítési viszonyok között — gyakran fordult elő visszaélés, indokoltnak mutatkozik az ellenőrző eljárás elrendelésére szóló felhatalmazás. Végrehajtásra hivatott szervezetek. A 35. §-hoz. Hogy a javaslatban foglalt elgondolásokat a gazdatársadalom megértse, magáévá tegye és a javaslat nyújtotta lehetőségekkel sajátmagának és nemzetünknek előnyére éljen,—annak egyik leglényegesebb feltétele a javaslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom