Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 355 rűbben haszonbérbeadás útján lehet gondoskodni. Ezért a javaslat (3) bekezdése ä birtokkezelő és a birtokos közötti jogviszonyra a haszonbérlet szabályait alkalmazza, azzal a módosítással azonban, hogy a haszonbér összege és a hasznosítás egyéb körülményei tekintetében felmerült vitát közigazgatási útra utasítja. Egyéb jogvita a (4) bekezdés értelmében rendes bírói útra tartozik. Minthogy a 21. §. (1) bekezdésének a) pontja esetében, vagyis a jelen §-ban részletesen szabályozott esetben átmeneti intézkedésről van szó, nevezetesen a parlagon hevertetés veszélyének elhárításáról, ezért a (s) bekezdés kimondja, hogy a birtoknak a jelen §. értelmében elrendelt kezelése a gazdasági év végével rendszerint megszűnik. A rendelkezési jognak az elvonása ugyanis nem volna méltányos az említett okból hosszabb időre, mert a veszély is csak átmeneti. Ha azonban a parlagon hevertetés veszélye tovább is fennáll, abban az esetben már a szabad rendelkezés szélesebb korlátozását kívánja a közérdek. Ez a javaslat 23. §-ában foglalt eljárás tárgya. Bár észrevételt lehet tenni az ellen, hogy az egy évre szóló haszonbérlet a birtokra nézve nem előnyös, a 21. §. (1) bekezdésének a) pontja alapján mégsem volna célszerű hosszabb időre elvonni a szabad rendelkezést a birtokostól. Egészen kivételes esetben, ha a körülmények is indokolják, az elvonás egy évnél hosszabb időre is terjedhet. A 23. §-hoz. E §-ban foglalt rendelkezések szükségességére a 21. §. indokolásával kapcsolatban mutattam rá. Lényeges eltérés van azonban a jelen §-ban foglalt rendelkezés és a 22. §. rendelkezése között. Az előbbi §. esetében átmeneti intézkedésről van szó, a parlagon hevertetés veszélyének azonnali elhárításáról. Mint már említettem, ehhez képest a beavatkozás időtartama is rövid. A 21. §. (2) bekezdésének b) és c) pontja esetében az okszerű gazdálkodással merőben ellenkező, a termelés rendjét súlyosan veszélyeztető gazdálkodással állunk szemben. Ebben az esetben a beavatkozás szigorúbb megkötöttséget kíván, mert nem valami fenyegető termelési veszély gyors elhárításáról, hanem a gazdálkodás, az üzem egész menetének az okszerű és törvényes termelési rendbe való beillesztéséről van szó, amely esetleg hosszabb időt kíván. A javaslat ezért— bár a kezdeményezést a gazdasági felügyelőség kezébe teszi — a döntésre a kir. bíróságokat jogosítja fel. Ezáltal megteremti a javaslat a biztosítékot arra, hogy a birtokos gazdálkodását és a tulajdoni joggal együttjáró rendelkezési szabadságot — habár jóhiszemű — túlkapás ne érje. Ha a járásbíróság a gazdasági felügyelőség javaslatának helyt ad, a birtok kezelésére gondnokot rendel ki. A gondnoknak a feladata a birtokon a termelés helyes rendjének a helyreállítása. Ez a gondnoki kezelés az adott esetben azért mutatkozik célszerűbbnek a haszonbérletnél, mert az utóbbi esetben a haszonbérlőnek a célja a birtok lehető jövedelmezőségének a saját érdekében való felfokozása, lévén a haszonbérlet vagyoni szempontoktól vezetett vállalkozás. Ezzel szemben a gondnok a gazdálkodásnak a termelés helyes rendjébe való beillesztésére fog törekedni, annál is inkább, mert a birtok kezelése tekintetében a gazdasági felügyelőség ellenőrzése alatt áll. Ezzel a rendszerrel a javaslat elérni kívánja a termelési célt, míg a haszonbérbeadás esetében a bíróság határozatának a birtokossal szemben csupán szabad rendelkezési jogot korlátozó jellege volna. Ahogy a gondnoki kezelést a javaslat a bíróság hatáskörébe utalja, ugyanúgy a bíróságot jogosítja fel a gondnoki kezelés megszüntetésére is. Időtartamot nem határoz meg a javaslat a gondnoki kezelés tekintetében, mert ez a birtok nagyságától, a termelési rend veszélyezettségének mérvétől és egyébj a gazdálkodásra kiható körülménytől függ. A javaslatban említett gondnok nem azonos a végrehajtási törvényben emlí45*