Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.
Irományszámok - 1939-547. Törvényjavaslat az 1914-1918. évi hadikölcsönök rendezéséről
24 547. szám. bírálhatók el. Erre az ilymódon való elbírálásra a pénzügyminiszter nyerne felhatalmazást. Indokolt továbbá annak a lehetőségnek biztosítása is, hogy a jogi személyiséggel nem bíró alapok javára az előfeltételek, valamint méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetében a hadikölcsönkötvényeken alapuló kötelezettségek átértékelését kivételesen szintén engedélyezni lehessen. Ezen a réven ugyanis az átértékelés kedvezményéből kizárt jogi személyek kezelésében és tulajdonában lévő közjóléti és közművelődési célokat szolgáló alapoknak — pl. valamelyik részvénytársaság munkás jóléti alapjának — hadikölcsönk öt vényei méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén az átértékelés kedvezményében kivételesen részesíthetők lennének. Ezekről a most említett esetekről a szóbanlevő 2. §. második bekezdésének b) pontja rendelkezik. Ezzel kapcsolatban megemlítem, hogy az egyházi, közjóléti vagy közművelődési tevékenységet kifejtő alapítványoknak vagy más ilyen jogi személyeknek tulajdonában és kezelésében lévő alapok, miután az alapítványnak, illetőleg jogi személynek vagyonában az alap is bennfoglaltatik, e §. első bekezdésének a), illetőleg b) pontja alapján egyébként is részesülhetnek az átértékelés kedvezményében. A magyar nosztrifikálási megjelöléssel el nem látott címletek alapján minden más előfeltétel megléte esetén is csak akkor lenne helye átértékelésnek, ha a kérdéses címleteket annakidején csehszlovák, román vagy jugoszláv államadóssági címletekkel ki nem cserélték és ha azok alapján a tulajdonos az említett államoktól más hasonló természetű anyagi előnyben sem részesült. Végül ebben a §-ban mondatnék még az is ki, ami egyébként a letétbehelyezést elrendelő rendeletekben negatív formában már korábban is kimondatott, hogy átértékelésnek — az egyéb feltételek fennforgása esetén is — csak az olyan hadikölcsönkötvények alapján van helye, amelyeket az 500/1941. M. E. számú, illetőleg az ezt kiegészítő és módosító rendeletek alapján letétbe helyeztek vagy bejelentettek. A 3. §-hoz. A nosztrifikált hadikölcsönkötvények alapján csak oly névértékű hadikölcsönkötvényen alapuló követelés átértékelésére lehetne igényt támasztani, mint amennyit annakidején a kötvénytulajdonos nevén és tulajdonaként nosztrifikáltak. Figyelemmel azonban arra, hogy a nosztrifikálás alkalmával a címleteket nem elkülönítve, hanem Ömlesztve kezelték, az átértékeléshez való igény szempontjából közömbös lenne az, hogy az igényjogosult által letétbe helyezett vagy bejelentett címletek netán nem azonosak a nevére nosztrifikált címletekkel. A 4. §-hoz. Az átértékeléshez való igény az eredeti jegyzőnek, ületőleg az 1918. október hó 31. előtti szerzést igazoló kötvénytulajdonosnak házastársára és egyenesági rokonára is kiterjedne. Ez feltétlenül indokoltnak és méltányosnak látszik. Nem lenne azonban igényjogosult a másfajta örökös. Az 5. §-hoz. Ennek a §-nak rendelkezéseihez képest az átértékelés pengőértékre szóló államadóssági címletekre való átcserélés útján történnék, még pedig akként, hogy azok, akiknek 1.000 koronánál kevesebb hadikölcsönük van, 100 korona == 10 pengő értékarányban, a többiek pedig 100 korona = 5 pengő értékarányban kapnának pengőértékű új címleteket. Az utóbbiak között azonban kivétel lenne az, akinek 1.000 koronánál több, de 2.000 koronánál kevesebb névértékű az összes hadikölcsönkötvénye; az ilyen igényjogosult annak elkerülése végett, hogy az átértékelési kulcs csökkenése folytán rosszabbul járjon, mintha csak l.ÖOO K névértékű hadikölcsöne volna, 100 pengő n. é. új címletet kapna. Igen fontos gyakorlati szempont, hogy a pengőre szóló új államadóssági címletek szolgálatának ellátása lehetőleg egyszerű legyen. Ép ezért az 5, 10 és 20 pengő n. é. címleteknél nem volna évenkinti kamatszolgálat, hanem a kamatok
