Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 325 Az egyéni vállalkozás és kezdeményezés fenntartására egyébként — a szovjetet kivéve — világszerte minden ország törekszik. így az olasz Carta del Lavoro szerint a gazdasági életbe állami beavatkozásnak csak akkor van helye, ha a magánkezdeményezés hiányzik, nem elegendő, vagy az állam politikai érdekei forognak kockán. A spanyol El Fuero del Trabajo az egyéni kezdeményezést külön kiemeli. Az irányításnak szem előtt kell tartari nemzeti sajátosságainkat. Ezek között a magyar gazdának az újításoktól való ösztönös tartózkodását. Figyelembe kell venni továbbá éghajlati és talajviszonyainkat, amelyek kizárják azt, hogy külföldi termelési módokat egyszerűen ráerőszakoljunk a magyar mezőgazdaságra. A mezőgazdaság fejlesztésének időszerűségét kétségbevonó álláspont nem alapos. Mezőgazdaságunk fejlesztésének vannak olyan alapvető feladatai, amelyeknek időszerűségét a viszonyok változása sem befolyásolhatja. Ilyen feladatok pl. a nagykiterjedésű szikeseink megjavítása, a legelőjavítás, mezőgazdasági kis- és törpebirtokosaink termelésének és ezzel életszínvonalának emelése. Bizonyosra vehető továbbá, hogy a világbéke helyreállítása után mezőgazdaságunk versenyképességét csak a minőségi termelésben való előhaladásunk biztosíthatja. Most kell felkészülnünk arra az időre, amikor az európai élettér számára megnyílt Oroszország mezőgazdasági feleslegei a piacra jönnek, amikor a tengerentúli országokból a hajózás megindul. A mostani időt kell felhasználnunk ahhoz, hogy gazdasági biztonságunknak alapjait lerakjuk. 13. A pénzügyi alátámasztás, a határozott elgondolás, valamint a termelés fejlesztését szolgáló módszerek és eszközök megválasztása mellé sorakozik egyenlően fontos rangsorban a javaslat végrehajtásának a kérdése. A pénzügyi alátámasztásról való gondoskodás, a termelés irányának s a módszereknek és eszközöknek a megállapítása kétségkívül állami feladat. Az összefüggéseket csak a kormányzat tekintheti át teljesen, azokról nem alkothatnak teljes képet más szervek. A végrehajtásnál azonban, amikor népességi, szociális, éghajlati, talajbeli, termelési, forgalmi és értékesítési viszonyok játszanak közre, igénybe kell venni a gazdatársadalmi szervezeteket. Olyan célkitűzéseket ugyanis, mint amilyeneket a javaslat tartalmaz, egyedül hivatali szervezettel és hivatali hatalommal megvalósítani — hiú törekvés volna. A javaslat rendelkezéseiből kiviláglik, hogy a legtöbb esetben valaminek a termelők részéről való vállalásáról vagy nem vállalásáról van szó. Ilyen körülmények között pedig a javaslat végrehajtásának sikeréhez nélkülözhetetlen az egyes birtokosok megértő közreműködése. Ha ezt a közreműködést sikerül elérni, az kiegyensúlyozottságot és megnyugvást teremt, annak nevelő hatása felbecsülhetetlen, kezdeményező ereje pótolhatatlan. A javaslat ezért számít a gazdatársadalomnak a közreműködésére, azt igénybe is kívánja venni s ez irányban megfelelő rendelkezéseket is tartalmaz. Elsősorban a törvénnyel létesített érdekképviseleti szervezet jön itt figyelembe. Velük kapcsolatban tartalommal kell kitölteni nemcsak a javaslatnak, hanem az 1920 : XVIII. t.-c. 36. §-ának is azt a rendelkezését, hogy az érdekképviseletet a mezőgazdaság körébe tartozó bármely gazdasági feladat keresztülvitelével meg lehet bízni. Élni kell továbbá e §. indokolásának ma is helytálló következő megállapításával: »Eddig számtalan olyan dolgot intézett központilag a földmívelésügyi minisztérium, ami igazában nem kormányzati hatóság ügykörélje való, inkább üzemi természetű részletintézkedés és a gazdálkodás egyes ágait segítő anyagi támogatás. Az ily természetű intézkedések a jövőben a mezőgazdasági kamarákra, sőt egyrészük a kamarák útján a mezőgazdasági bizottságokra lesznek bízhatók, Nemcsak teher-