Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 319 E szempontok mellett megfontolandó az is, hogy ne fordítsa-e az állam az árpolitikával kapcsolatban ártartásra felhasznált anyagi erejének egy részét inkább a gyümölcsöző befektetésekre, a nemzetgazdaságilag előnyös termelés előmozdítására. Mindezekre való tekintettel — az elsősorban figyelembejövő megfelelő árpolitika mellett — mezőgazdaságunknak a fejlesztését más eszközökkel is elő kell mozdítani. Ezek az eszközök szintén biztosítani hivatottak a gazdálkodás jövedelmezőségét a termelőerőknek olyan ösztönzésével, amely a föld jobb művelésére, a talaj megjavítására irányul. Mezőgazdasági termelésünknek a foka ugyanis — az említett árkérdés mellett — a természetes adottságoktól, a birtokos szaktudásától és rátermettségétől, a birtok- és hitelviszonyoktól, a mezőgazdaság üzemi és technikai fejlettségétől és az értékesítés szervezettségétől is függ. Ennek a törvényjavaslatnak a keretén kívül esik az árpolitika, a birtok- és hitelviszonyok tárgyalása, mert azok önmagukban külön kormányzati intézkedésnek a tárgyai. Marad tehát a javaslat számára a gazdálkodó szaktudásának kiszélesítése, a természeti adottságok megjavítása, a mezőgazdaság üzemi és technikai fejlettségének a fokozása, valamint a termelők megszervezése az előnyösebb termelés és értékesítés végett. A törvényjavaslat ezekben a kérdésekben kívánja mezőgazdaságunk fejlesztését szolgálni. 5. Mezőgazdaságunknak sok tekintetben elmaradt színvonala nem a munkaerő vagy a dolgos kéz hiányában, de a rátermettség hiányában sem rejlik, hanem kis- és törpebirtokosaink kevés gazdasági tanultságában s a mezőgazdasági tudományok nem eléggé méltányolt mivelésében. Tanultság híjján fogyatékos a talajmívelés, a talaj erőfenntartás, a művelési ágak egymáshoz való aránya, az állattartás viszonylagos helyzete, a gépek és szerszámok használata. Az országnak szüksége van tehát korszerűen képzett gazdákra. Korszerűen képzett gazdákon természetesen nemcsak a legmagasabb képesítésű okleveles gazdákat, hanem az alsófokú szakiskolát, szaktanfolyamot végzett kis- és törpebirtokost is értem. Gondoskodni kell ezért arról, hogy a gazdasági tudás megszerzésére a lehetőség fennálljon s ez a tudás megfelelően értékeltessék. Ebben az értelemben gerince a javaslatnak a gazdasági tudás megszerzését biztosító intézmények szaporítása, a hiányzó intézmények megteremtése s a szaktudás értékelése. A javaslaton végig vonul a mezőgazdasági szakiskolát végzett gazdák előnyben részesítése. Célom ezzel az, hogy magasabb fokon az" ország produktív értelmisége növeltessék, alacsonyabb fokon pedig az, hogy azok a lappangó tehetségtartalékok, amelyekkel a magyar kis- és törpebirtokos társadalom rendelkezik, a gazdasági szakoktatás átfogó keretében felszínre kerüljenek. Ezzel kapcsolatban nem feledkezem meg arról, hogy különösen az alsó- és középfokú iskola kétélű fegyver, ezért éberen kívánok őrködni a felett, hogy a kiterjesztett alsó- és középfokú mezőgazdasági szakoktatás ne félembereket, hanem kiegyensúlyozott, biztos tudású gazdákat neveljen. A gazdasági szakoktatás fejlesztésének abban az irányban is kell haladnia, hogy a megfelelő számú és szívű tanerőket kiképezze, mert e nélkül a gazdasági szakoktatás kiterjesztése, de a jelen javaslatnak egyébként való végrehajtása is csak papiroson maradna. Mindebben az irányban a javaslat a lehetőségeket megadja. A szakoktatásnak velejárója a kisérletügy. A javaslat különös tekintettel van nemcsak arra, hogy kísérletügyünket régi tekintélyéhez és elismertségéhez