Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 317 Az 1937. évből való Agriculture Act a föld termőére]ét növeli, kedvezményes műtrágyáról gondoskodik, talajjavító bizottságot szervez. Az 1939. évben hozott Agricultural Development Act a legelők feltörését és szántóföldi művelés alá vételét pénzjutalommal előmozdítja. Ennek a törvénynek az eredményeképen két millió acre legelőt törtek fel. Az 1940. évből való Agriculture (Miscellaneous War Provisions) Bill előmozdítja a lecsapolást, továbbfejleszti a legelők feltörését és felhatalmazást ad a kellően nem művelt ingatlanoknak kezelés céljából való átvételére. Az Észalcamerikai Egyesült Államokban 1933. évben fogadta el a kongresszus az Agricultural Adjustment Act-et, amelynek a jellege válságjogszabály. Ennek alapján a hatóságok szerződést kötöttek a gazdákkal a termő területek korlátozasara. A művelés alól kivont terület után az illető termék nyershozamértékének megfelelő kárpótlás járt. Ezenfelül a művelés alatt maradt terület átlagos hozama után árkiegészítést kapott a termelő a csökkentés alá vont terményre. A terv végrehajtására az Agricultural Adjustment Administration szolgált, amely az egyes államok és vidéki gazdatársadalmi bizottságok útján hajtotta végre az intézkedéseket. A terv feldolgozási különadókon alapult. A feldolgozási különadókkal kapcsolatban a Hosaac Mills Case-nél a legfelsőbb bíróság az Agricultural Adjustment Act-et alkotmányba ütközőnek nyilvánította. Az 1937. évben bekövetkezett újabb értékesítési válság következtében azonban a kongresszus kénytelen volt meghozni az új Agricultural Adjustment Act-et. Az említett törvényeknél inkább mezőgazdaságfejlesztő irányú volt a kongresszus által 1935. évben hozott Soil Conservation and Domestic Allotment Act. Azon termények termelésének előmozdítására, amelyekről az A. A. A. nem gondoskodott, illetőleg amelyeknél nem állapítottak meg árkiegészítő hozzájárulást, az 1937. évi Marketing Agreement Act adott támogatást. Oroszországban a munkaadóknak az eltávolítása maga után vonta a termelésnek kormányzati megszervezését. Már 1920-ban Leninnek Krzhizhanovskyhoz intézett levelében az elektrifikálással kapcsolatban felmerül a tervgazdaság. Ezt követte Krassin javaslata. Az előmunkálatok 1927. évben fejeződtek be és ennek alapján készítette el a Gosplan az első ötéves tervet (Pjatiletka) az 1927—1932. időszakra. A Gosplan a Sovnarkomnak felelős, mellette gazdaságkutató intézet működik. A második Ötéves terv 1933—1937. évig tartott. 3. Ha más nem, a külföldi államoknak mezőgazdaságuk fejlesztésére irányuló, az előbbiekben ismertetett erőfeszítései intést jelentenek nemzetünk számára, hogy a nemzetközi versengésben mezőgazdaságunk s ezzel hazánk létének veszélyeztetése nélkül elmaradnunk nem szabad. Mert ha a külföldi országok mezőgazdaságfejlesztő jogszabályainak és intézkedéseinek egy részét — különösen az erőteljesebb állami beavatkozást — a kivételes világgazdasági helyzet szülte is, e szabályok és intézkedések biztosítják az említett államok gazdasági szilárdságát, eredményeikben pedig kifelé a versenyt fokozzák. Nem azért kell tehát fejlesztenünk mezőgazdaságunkat, hogy ilyen vagy olyan külföldi törekvést utánozzunk, hanem hogy ebben a könyörtelen versenyben helyünket megálljuk. Mindez elegendő volna egymagában is ahhoz, hogy mezőgazdasági termelésünket fejlesszük, mezőgazdasági termelésünket a nemzeti célok egyetemébe beillesszük, pedig ehhez hozzájárulnak a mi belső hazai viszonyainkból eredő következő okok: a) nemzeti jövedelemeloszlásunk helyesbítése elodázhatatlan ; ez azonban nem történhetik más termelési ág rovására vagy visszafejlesztésére, hanem mezőgazda-