Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

314 585. szám. látják. A talajjavító munkálatokat egy vagy több birtok javára végzik, függetlenül az általános bonifikációs tervtől. A bonifica tervének végrehajtásáról a földmívelésügyi miniszter közvetlenül, vagy az érdekelt területek tulajdonosaiból alakult társulat útján gondoskodik. A rendelet a bonifikált területeknek 20 évi földadómentességet ad. A magánjogi kódex 37. §-a bevezeti a birtokminimumot; 48—£5. §-ai pedig az általános mezőgazdaságfejlesztés elveit állapítják meg, nevezetesen a fejlesztésnek alávetett területeket, az állam ügykörébe tartozó munkálatokat, a tulajdonosoknak a munkálatokban és a költségekben való részesedését, a mezőgazdaságfejlesztő és talajjavító társaságokat. A mezőgazdasági ismeretek terjesztése érdekében az 1925. évi június hó 29-én kelt rendelet a mezőgazdasági vándortanfolyamok céljára szolgáló alapot jelentősen emelte. A vándortanfolyamok — főleg Dél-Olaszországban — egy hektár nagyságú mintagabonatalepet létesítenek. Az 1925. évi június hó 29-én kelt rendelet támogatja a búzatermő vidékeken a nemesített búzavetőmag termelésére és szétosztására alakuló társaságokat. Az 1938. évi augusztus hó 25-én kelt rendelet kétmillió lírát irányoz elő olajfaültetvények fokozására. Az 1926. évi augusztus hó 13-án kelt rendelet kötelezővé teszi megfelelő trágyatelepek létesítését. Ezeken kívül jogszabály intézkedik a művelés nélkül hagyott ingatlanok művelés alá vételéről. Mezőgazdaságfejlesztő célúak a nemzeti termelési versenyek, így legutóbb az 1941—1942. évben a III. nemzeti termelési verseny a tengeri, a bab és a burgonya termelésének fokozására. Az 1939. évben a propagandaminisztérium mellett külön agrárpolitikai hivatalt létesítettek azzal a feladattal, hogy a mezőgazdasági lakosságot felvilágosítsák és gazdaságilag ösztönözzék. A hivatalban szónokokat és szakértőket képeznek ki. Portugáliában az 1933. évi szeptember hó 23-án kelt nemzeti munkaalkotmány rakja le az új gazdasági rend alapjait. E szerint az állam a gazdálkodást irányítja, de nem közvetlenül, mert az ügyek intézése a minden termelési ágra önkormányzati hatáskörrel alakított korporációk feladata. Az állami beavatkozás a korporációk megteremtésére, működésük összhangba hozatalára és ellenőrzésére irányul. E korporációk felölelik úgy termelési, mint értékesítési vonalon a mezőgazdaságot is. Bulgáriában az 1939. évben kelt törvényhozási intézkedés alapján a kis- és törpebirtokosokat mezőgazdasági eszközökkel látják el öt éves kamatmentes hitel mellett. Az akciót az agrárbank bonyolítja le. A múlt év elején Bagrianoff földmívelésügyi miniszter nagyszámú törvényjavaslatot készített a mezőgazdaság fejlesztésére. így az állattenyésztés, tejgazdaság, gyümölcs- és szőlőgazdaság, gyógy növény termelés, szakoktatás, a falusi kultúra és az öregségi biztosítás stb. előmozdítására. Tervének keresztülviteléhez előfeltételként jelölte meg a piaci szervezet megteremtését, a termelés és az értékesítés irányítása, valamint az árak biztosítása végett. A tervezetben legnagyobbszabású a talajjavítás. A tervek nem kerültek a Sobranje-ban tárgyalásra. A miniszter utóda az átfogó és generális megoldást nem látta megvalósíthatónak és hamarabb elérhető ötéves tervet dolgozott ki. Mint elődje, ő is a falusi lakosság szegénységének megszüntetéséből és a birtokelaprózódás meggátlásából indult ki. Romániában 1937. évi március hó 22-én kelt a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény. A törvény kötelezi a földmívelésügyi minisztert hosszútartamú és egy évre szóló terv kidolgozására. Beszél a törvény a talaj munkálatok irányításáról, a magtermelés ellenőrzéséről és fejlesztéséről, a magkereskedelem ellenőrzéséről, a legelőkről, a szőlőtermelésről és kertészetről, a növényegészségügyről.