Képviselőházi irományok, 1939. VII. kötet • 544-607., VI-VIII. sz.

Irományszámok - 1939-585. Törvényjavaslat a mezőgazdaság fejlesztéséről

585. szám. 315 a mezőgazdasági gépek és szerszámok ellenőrzéséről, az állattenyésztés irányításáról, a mezőgazdasági termékek forgalombahozataláról, a kísérletügyről, a mezőgazdasági munkajogról, mezőrendészetről. Az 1940. év tavaszán a földmívelésügyi miniszter egyéves tervet dolgozott ki, amely a termelést a piaci követelményeknek megfelelően kívánja átállítani. A tervezet kényszereszközöket alkalmaz az őszi szántás, a trágyázás, a gyom és kártevők elleni védekezés tekintetében. Egyébként a mezőgazdaság fejlesztését propagandával, akciókkals az értékesítésnek a megszervezésével kívánja elérni. "Üj fejezetet jelent a német-román mezőgazdasági megállapodás, amelynek értelmében Románia a mezőgazdasági gépek vámjáról lemondott, viszont a gépeket Németország 2—4 éves hitelre szállítja. Görögországban több oly rendelkezést hoztak, amelyek a belső ellátás előmozdítására szolgálnak s a mezőgazdasági luxuskultúrát korlátozzák. így az 1939. évben törvényileg tilalmas területeket állapítottak meg gyümölcsfákra, különösen olajfára. Ugyanebben az évben dolgozták ki a mezőgazdaság fejlesztésének tervét. Ebben szerepel a mocsarak kiszárítása, a fokozottabb talajművelés, a műtrágya kiterjesztett használata, a mezőgazdasági gépek általánosítása, a táj szempontoknak megfelelő növények termelése, az állattenyésztés fokozása. A földmívelésügyi miniszter és az agrárbank a talajjavító munkálatokhoz hosszabb lejáratú hitelt és egyéb kedvezményt biztosít. A terv javasolja mintagazdaságok létesítését és a gazdák csoportos tanulmányútját. Jugoszláviában az 1929. évi szeptember hó 6-án, illetőleg az 1930. évi december hó 29-én kelt törvény rendelkezik a mezőgazdaság fejlesztéséről. E törvények a mezőgazdasági termelés előmozdítását az általános közigazgatási hatóságokra bízzák. Rendelkezik a törvény a szakoktatásról és a propagandáról, mintagazdaságokról és a szövetkezetek fejlesztéséről, továbbá a növénytermelésről, állattenyésztésről, versenyekről és kiállításokról, valamint a növényegészségügyről. A törvény a pénzügyi alátámasztásra állami, bánsági és községi mezőgazdaságfejlesztő alapokat létesít. A múlt év január havában tette közzé a jugoszláv kormány öt éves, 1.800 millió dináros mezőgazdaságfejlesztő tervét. Az összegből 1.000 milliót beruházási kölcsönből, 800 milliót azoknak az intézményeknek a többletbevételéből kívántak fedezni, amelyek a mezőgazdasági termények kivitelében közreműködnek. A terv a szakoktatásra, a gépesítésre, vetőmag, tenyészállat, műtrágya kiosztására, valamint a készlettárolásra veti a fősúlyt. Svájcban már az 1893. évi december hó 22-én kelt szövetségi tövény gondoskodik a mezőgazdaság fejlesztéséről. A világháború után ezt az 1929. évi október hó 5-én kelt törvény egészíti ki. A háborús viszonyok arra késztették a szövetséget, hogy az 1939. évi április hó 6-án kelt és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatában a mezőgazdasági termelést a.belföldi szükséglet irányába állítsa. E végből rendelkezéseket tesz a zab, az árpa és a kukorica fokozottabb termelésére. A termelési költségekhez az állam hozzájárul és árbiztosítást is ad. A kormány felhatalmazást nyert, hogy a mezőgazdasági termelés általános irányát megállapítsa, sőt arra is, hogy egyes mezőgazdasági üzemeket termelésük megváltoztatására kötelezze. Az 1940. évi október hó 1-én kelt szövetségi határozat felhatalmazza a hatóságokat, hogy a vetésterületeket meghatározhassák és művelés alá nem vont területeknek a művelés alá vételét, valamint az egyes üzemek által művelés alá vehető legkisebb területet megállapítsák. Ha valamely terület nincs kellőkép megművelve, azt kényszerbérletbe lehet adni. Az említett 1940. évi október hó 1-i szövetségi határozat részben már a nemzetvédelmi törvényen alapszik. Az 1941, évi február hő 15-én kelt szövetségi hatá40*