Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-422. A m. kir. miniszterelnöknek az 1941. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

40 422. szám. állomány, valamint a növendékállomány számára és az állományban az összeírás időpontját megelőző 6 hónap folyamán beállott változásokra. Az adatok begyűjtését a kijelölt községekben és városokban házról-házra való járás útján számlálóbiztosok eszközlik. Az adatgyűjtés a baromfitulajdonosok, tehát magánszemélyek közvetlen adat be vallásán alapszik. 5. (31.) Tojástermelési statisztika. Ezzel az adatgyűjtéssel a Központi Statisztikai Hivatal a M. kir. Földmívelésügyi Minisztérium kívánságára az ország tojás termelésének valószínű nagyságát szándékozik megállapítani a baromfitenyésztő gazdaságok különböző típusaiban eszközölt megfigyelés útján. Az adatgyűjtés csak a tyúkfélék tojástermelésére terjed ki s a tojástermelés megfigyelése a kiválasztott gazdaságokban a szükségesnek látszó, de legalább egy évi időtartamon keresztül állandó lesz. Az adatgyűjtés mintegy ezer gazdaságra terjed ki. Az adatok begyűjtésére háromféle nyomtatvány szolgál. A tojástermelési törzslap (7. sz. melléklet) az adatszolgáltató gazdaság főbb adatait, a gazdaság nagyságát, állatállományát, a baromfiállomány fajta szerint való megoszlását és tartásának módját tudakolja, tehát általános képet ad az adatszolgáltató gazdaságáról. A tojástermelési jegyzék (8. sz. melléklet) a tojás termelésére és felhasználására vonatkozó adatok naponkinti feljegyzésére szolgál. A tojástermelési összesítő ív (9. sz. melléklet) pedig az adatszolgáltató háztartásában étkezők számát, a baromfiállomány számát, valamint az 1 hét folyamán termelt tojás mennyiségét és annak felhasználását, továbbá a tyúkállományban bekövetkezett változást tünteti fel. A tojástermelési törzslap évenkint kétszer (tavasszal, és ősszel) kerül kitöltésre, a tojástermelési összesítő ívet pedig a számlálóbiztos hetenkint küldi meg a Központi Statisztikai Hivatalnak. Az adatszolgáltatásra kijelölt gazdaságok a naponkint végzendő feljegyzésekért munkadíjban részesülnek. Az adatgyűjtés a baromfitenyésztők, tehát magánszemélyek közvetlen bevallásán alapszik. 6. (23 b.) Utónövények statisztikája. A mezőgazdasági , növénytermelési statisztika mindezideig csupán a fő- és mellékterményként termelt szántóföldi növényekre terjedt ki, az utónövényeket azonban — a világháború előtti kísérlettől eltekintve — mindezideig nem vette számba. Az utónövényekkel bevetett terület nagysága azonban, különösen nagyobb téli és tavaszi elemi károk (árvíz, fagykár) esetében jelentékeny s ezért ez az adatgyűjtés a vetésterületi statisztika teljessé tétele érdekében szükséges. Az adatgyűjtést a Központi Statisztikai Hivatal évenkint megismétli. A kérdőminta (10. sz. melléklet) az utónövény megnevezésével a bevetett terület nagyságát tudakolja Az adatokat a községi jegyző, illetőleg polgármester szakértők bevonásával becslés útján állapítja meg, az adatgyűjtés tehát a közigazgatási hatóság adatmegállapításán alapszik. 7. (1.) Népszámlálás. A Központi Statisztikai Hivatal 1941. január 31-i éjféli állapotnak megfelelően népszámlálást fog tartani s annak végrehajtását az eddigi gyakorlatnak megfelelően ezúttal is külön törvény rendeli el. A népszámlálás kiterjed : a) a népességre, b) a lakóházakra és a lakás céljára szolgáló épületekre, c) az iparosokra és ipari üzemekre, ' d) a kereskedőkre és kereskedői üzletekre. A népszámlálás a 11—14. sz. mellékleteknek megfelelő kérdőminták útján kerül végrehajtásra. A főváros területén Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala