Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-422. A m. kir. miniszterelnöknek az 1941. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

422. szám. 41 a helyi viszonyok által indokoltan a Házigyüjtőívben foglalt kérdéseket kiegészítő részletesebb adatokat fog gyűjteni. Az adatok összeírását házról-házra járva szám­lálóbiztosok eszközlik. Az adatgyűjtés magánszemélyek közvetlen adatbevallásán alapszik, részben azonban — mint házbirtokos vagy vállalat-, illetőleg üzemtulaj­donos — hatóságok és jogi személyek is szolgáltatnak adatokat. II. Módosított adatgyűjtések. 1. (8 d.) Mezőgazdasági mmikabérszerződések statisztikája. A Központ Statisztikai Hivatal ezideig a mezőgazdasági munkabér-szerződések közül az aratási szerződések másolatait gyűjtötte be. Ezek a szerződések azonban a mező­gazdasági munkabérek tekintetében csupán részlegvizsgálatra adnak lehetőséget. Ezért a Hivatal az 1898. II. t.-c. 8. §-a értelmében megkötött összes mezőgazda­sági munkabérszerződések másolatait begyűjti s ezzel a szerződéses mezőgazdasági munkabérekre vonatkozó megfigyelése teljessé válik. Az adatgyűjtés a községi jegyzők és a polgármesterek adatszolgáltatásán alapszik. 2. (9.) Idénymunkások vándorlási statisztikája. Az adatgyűjtés a múltban mezőgazdasági vándormunkások számát csupán azoknak a községeknek (városok­nak) a jelentései alapján állapította meg, ahova a vándorlás történt. A gyakori félreértések elkerülése, valamint az adatgyűjtés teljességének hatályosabb ellen­őrzése érdekében a Hivatal a jövőben a vándormunkások számát mind az elván­dorló, "mind pedig a bevándorló községek (városok) szerint megállapítja. A kérdőív (15-16. sz. melléklet) munkaadó szerint és községenkint (városonkint) a férfi, nő és gyermekmunkások számát tudakolja, valamint azt, hogy a munká­sok milyen munkára és mennyi időtartamra szerződtek. Az adatgyűjtés a községi jegyzőkés a polgármesterek adatszolgáltatásán alapszik. 3. (21.) Sportegyesületek és sportlétesítmények statisztikája. Az 1935. év folyamán elsőízben végrehajtott hasonló tárgyú adatgyűjtés az Országos Test­nevelési Tanács kívánságának megfelelően módosíttatott. Az adatgyűjtésnek a sportegyesületekre vonatkozó része (18. sz. melléklet) ezúttal elsőízben kerül végrehajtásra. A felvétel legfőbb célja az egyesületi vonat­kozású általános adatok (tagok száma, pénzügyi helyzet stb.) megállapításán kívül a sportoló, különösképpen pedig a versenyző tagokra vonatkozó adatok megismerése. A sportlétesítményekre vonatkozó felvétel az 1935. év folyamán elsőízben végrehajtott hasonló adatgyűjtés megismétlése. Az új felvétel azonban nem ter­jed ki azokra a tömegsport szempontjából kisebb jelentőségű létesítményekre (kerékpárpályák, golfpályák, lóversenypályák, turistamenedékházak és kilátó­tornyok, gyermekjátszóterek, céllövőpályák és galamblövőterek), amelyekre nézve az egyes szakszövetségek részletes adatokkal rendelkeznek. Egyszerűsítés céljá­ból pedig több hasonló jellegű létesítményfajtára vonatkozó kérdőív egyesít­tetett (sporttelepek és sportterek, sportuszodák és szabadtéri uszodák, sport­os tornacsarnokok, iskola- és egyéb tornatermek) s így az új felvétel az 1935. évben használt 17 -féle kérdőív helyett csupán 6-féle kérdőíven tudakolja a kívánt adatokat. A kérdőívek (19-24. sz. mellékletek) lényegileg azonosak az első felvételnél hasz­nált kérdőívekkel s jórészt csak az »általános adatok«-ra vonatkozó kérdések és azok csoportosítása módosult némileg. Néhány olyan kérdés pedig, amelyekre kielégítő válasz a múlt tapasztalatai alapján nem remélhető, elhagyatott. A sportegyesületekre és sportintézményekre vonatkozó nyilvántartás kiegé­szítése, illetőleg helyesbítése érdekében a Hivatal az adatgyűjtés megindítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom