Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.
Irományszámok - 1939-508. Törvényjavaslat a felségsértésről, a lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről
508, szám. 417 készítését, azaz az erőszak vagy a fenyegetés területén kívül maradva csupán merő szellemi tevékenység alakját öltötte magára (izgatás). így a Btk. a felségsértéstől elkülönítve tárgyalja a király bántalmazását és megsértését (II. fejezet), — az állam nemzetközi érdekeinek és hatalmi állásának megtámadását (hűtlenség, III. fejezet), — az alkotmány két további főszervének : az országgyűlésnek (háznak, bizottságnak) közvetlen megtámadását, valamint a társadalmi rend fegyveres felborítását (lázadás, IV. fejezet), — a hatóságok és hatósági közegek ellen irányuló támadást (V. fejezet) — végül az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatást (VI. fejezet). Befejezett és megkísérelt felségsértés. A Btk. a király életét, testi épségét vagy személyes szabadságát felségsértésként büntető rendelkezéseit (126. §.) aszerint tagolja, hogy a cselekmény a törvényben meghatározott eredménnyel járt-e, — azaz bevégzett cselekmény volt-e, vagy pedig a tettes a véghezvitelt csak megkezdette, de nem végezte be (65. §.), azaz csupán kísérlet történt. Az alkotmány és az államterület ellen elkövetett felségsértés esetében a Btk. — indokolása szerint — a kísérleti cselekményt kívánja sújtani »az előkészületi cselekmények kiszorításával« akként, hogy ezt a kifejezést használja : »azon cselekmény, amely közvetlenül arra van irányozva, hogy . . .«. A befejezett cselekmény, azaz az alkotmánynak vagy az államterületnek erőszakos úton létesített végleges megváltoztatása ugyanis a felforgató vagy az elszakadó mozgalom győzelmét jelentette volna s ezért nem lehetne tárgya az új rend új elvektől vezetett ítélkezésének. előkészületi cselekmények. A felségsértés előkészületi cselekményei közül a Btk. megkülönböztetve bünteti a szövetséget, ami alatt azt érti, ha két vagy több személy a felségsértés elkövetését közös egyetértéssel elhatározza (132. §.), mégpedig két fokozatban : ha a szövetséghez előkészületi cselekmény is járult — vagy ahhoz nem járult (130—131. §.). A szövetségen kívüli előkészítés csak a király személye ellen irányuló felségsértés esetében büntetendő (133. §.). Büntetendő továbbá a felségsértés elkövetésére való nyilvános és egyenes felhívás (134. §.) •— szintén két fokozatban ahhoz képest, hogy a felhívás »teljesen sikertelen« volt-e vagy sem. Végül bünteti a Btk. (135. §.) a tervezett felségsértés fel nem jelentését is. Büntetés. A büntetés tekintetében a Btk. halálbüntetéssel csak a királynak bevégzett vagy megkísérlett megölését (Btk. 126. §. 1. p., 128. §. 1. tétel) -— életfogytig tartó fegyházzal csak a király testi épségének vagy személyes szabadságának bevégzett megsértését (126. §. 2. és 3. p., 128. §. 2. tétel) és az államterület épsége ellen közvetlenül irányuló cselekményt (127. §. 3. p., 129. §. 2. bek.) sújtja — más esetekben, ideértve a király testi épségének és személyes szabadságának megkísérlett megsértését (126. §. 4. p.), valamint a trónöröklés és az alkotmány ellen közvetlenül irányuló cselekményt (127. §. I.és2. p.), a büntetés határozott ideig tartó szabadságvesztés. A szabadságvesztésbüntetés neme — azonos tartam mellett —- fegyház a király személye és az államterület ellen irányuló cselekményeknél, ellenben államfogház a trónöröklés rendje s az alkotmány ellen irányulóknál, valamint az elkövetés irányzatára tekintet nélkül a feljelentés elmulasztásának esetében (135. §.). A Btk. szükségesnek látta, hogy azoknál a cselekményeknél, amelyeket túlnyomóan »politikai« okokból követnek el, a custodia honestával juttassa kifejezésre, miként a cselekmény indokát általában nem tartja megvetésre érdemesnek. E tekintetben a Btk. csupán az akkori közvéleményt követte, amely a politikai bűntettesek jellegzetes képviselőjét még a túlbuzgó és oktalanul rajongó, de önzetlen hazafiakban látta. A Btk. azonban mellékbüntetésül a hivatalvesztést és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését mégis kiszabja a felségsértési fejezetben foglalt bűntett elkövetőjére (138. §.).