Képviselőházi irományok, 1939. VI. kötet • 419-543., V. sz.

Irományszámok - 1939-421. Törvényjavaslat a Belgrádban, 1940. évi december hó 12-én kelt magyar-jugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről

26 421;:§záni; Melléklei a 421. számú irományhoz. indokolás ,,a Belgrádban, 1940. évi december hó 12-én kelt magyarjugoszláv barátsági szerződés becikkelyezéséről" szóló törvényjavaslathoz. Magyarország a világháborii befejezése után a trianoni szerződés révén az ő rovására megerősödött ellenséges államok fojtogató gyűrűjébe került. Ezek közül az államok közül Jugoszlávia népe iránt a magyar nép széles rétegei megbecsülést és rokonszenvet éreztek. Ez a megbecsülés elsősorban a katonai erényekben gazdag, hősies ellenfélnek kijáró tiszteletből fakadt. A két ország gazdasági felépítésének hasonlósága és a két nép érdekkörének azonossága további előfeltételeket szolgáltattak a két szomszédos állam közeledéséhez. A baráti kapcsolatok kiépítésének előfeltételei tehát már adva voltak, amidőn a Kormányzó Ür Ö Főméltósága a Mohács mezőn 1926. évi augusztus hó 29-én tartott emlékezetes beszédében meleg szavakat intézett Jugoszláviához, kifejezve abbeli reményét, hogy a háborús ellentétek periódusát ismét a régi barátság és megértés korszaka fogja felváltani. A mieinket keresztező politikai érdekek hosszú időn keresztül nem tették lehetővé, hogy a rokonszenv megnyilvánulásait politikaiak is kövessék. Azonban azt, hogy a magyar-jugoszláv barátságnak mélyebbre nyúló gyökerei is vannak, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a két nép barátkozásának látható jelei mindkét ország közvéleményében kedvező visszhangra és egyhangú helyeslésre találtak. Ilyen körülmények között a magyar királyi kormány elérkezettnek látta az időt arra, hogy a jugoszláv kormánnyal egyetértve látható formába öntse a két ország jövőbeli viszonyára vonatkozó elgondolását. Erre a magyar királyi külügyminiszternek 1940. évi december hó folyamán a jugoszláv királyi kormány meghívására Belgrádban tett hivatalos látogatása szolgáltatta az ünnepélyes alkalmat, amikor a becikkelyezni kért barátsági szerződés aláírásra került. Ismeretes az, hogy a Magyarországgal szoros kapcsolatban lévő és a magyar nemzeti ügynek több vonatkozásban oly sok szolgálatot tett tengelyhatalmak nagy súlyt helyeznek a folyamatban lévő háború korlátok közé szorítására és hogy különösen nagy érdekeik fűződnek a békének a Duna vidékén és a Balkánon való fenntartásához és biztosításához. Természetes, hogy ily körülmények között a tengelyhatalmak is szívesen látták a magyar-jugoszláv baráti közeledésnek ezt a megnyilvánulását és azt Délkelet-Európa békéje egyik biztosítékának tekintik.