Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

364. szám. 161 Országos Társadalombiztosító Intézet) önkormányzati szerveinek nem lehet tagja, akit bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vagy az állam és a társadalom hatályosabb védelméről szóló törvénybe ütköző vétség miatt jogerősen elítéltek. iA közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 8. §-a szerint vármegyében nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak az, aki az 1925 : XXVI. t.-c. 10. §. (i) bekezdésének 3., 4. és 6. pontjában és (2) bekezdésében megállapított okok valamelyike miatt országgyűlési képviselő nem lehetne ; a most idézett pontok alkalmazásánál azonban csak olyan rágalmazás vagy izgatás miatt történt elítéltetés jöhet tekintetbe, amelyet ennek a törvénynek hatálybalépése után követtek el. Ugyancsak a fenti §. szerint törvényhatósági jogú városban a kizáró okokat a törvényhatósági bizottság, a Budapest székesfővárosra mindenkor hatályos jogszabályok alapulvétele mellett szabályrendelettel állapítja meg. Ugyané törvénycikk 42. §-ának (4) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. 10. §-a (1) bekezdésének 3., 4. és 6. pontjában és (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni a képviselőtestületi taggá választhatóságra is. A közhasználatú gépjáróművállalatokról szóló 1930 : XVI. t.-c. 7. §-a szerint a közhasználatú gépjáróművállalat létesítésére engedélyt nem kaphat és ily vállalatnál sem igazgatósági, sem felügyelőbizottsági tag, sem üzletvezető nem lehet az, akit bűntett, az állami vagy társadalmi rend ellen, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elítéltek, a büntetés kiállása vagy elévülése után bűntett esetében öt, vétség esetében három év alatt. A Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930 : XVIII. t.-c. 13. §-a szerint a törvényhatósági választójogból való kizárásra az 1925 : XXVI. t.-c. 7. §-ában és 8. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni. A 14. §. szerint az 1925 : XXVI. t,-c. 10. §. (1) bekezdésének 3., 4. és 6. pontjában és (2) bekezdésében megállapított rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni a törvényhatósági bizottsági taggá választhatásra is. A 25. §. (1) bekezdése szerint nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak, aki az 1925 : XXVI. t.-c. 10. §. (1) bekezdésének 3., 4. és 6. pontjában és (2) bekezdésében megállapított okok valamelyike miatt országgyűlési képviselő nem lehetne ; a 3. pont alkalmazásánál csak olyan rágalmazás vagy izgatás miatt történt elítéltetés jöhet tekintetbe, amelyet ennek a törvénynek életbelépése után követtek el. A honvédség, vámőrség, folyamőrség és csendőrség kötelékében szolgálatot teljesített legénységi állományú egyéneknek a köz- és magánszolgálatban alkalmazásáról szóló 1931 : III. t.-c. 15. §-a szerint az, aki bűntett, továbbá az állami vagy a társadalmi rend ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vagy közszemérmet sértő vétség miatt jogerősen elítéltetett, avagy jogerős bírói ítélettel rangvesztésre (lefokozásra, elbocsátásra), hivatalvesztésre vagy viselt hivatalának vagy állásának elvesztésére ítéltetett, illetőleg olyan büntetendő cselekmény miatt ítéltetett el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, amellyel a közhivatalnak vagy szolgálatának elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve, ki van zárva az igazolvánnyal való ellátásból, abban az esetben pedig, ha az elítélés vagy az említett szolgálatokból történt elbocsátás az igazolvánnyal való ellátás után következett be vagy jutott tudomásra: az igazolványtól megfosztatik. A villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról szóló 1931 : XVI. t.-c. 5. §-a (1) bekezdésének 4. pontja, szerint közhasználatú villamosműre (vállalatra) engedélyokiratot nem kaphat, aki bűntett, az állami vagy társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elítéltetett, a büntetés kiállása vagy elévülése után bűntett esetében öt, vétség esetében három év alatt. &épv. iromány. 193&—1944. V. kötet. ^