Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

162 364. szám. Az iparfejlesztésről szóló 1931 : XXI. t.-c. 13. §-a szerint a kereskedelmi miniszter nem adományozhat iparfejlesztési kedvezményt annak és az adott kedvezményt meg kell vonni attól, akit nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt, vagy felségsértés, az államfő bántalmazása vagy megsértése, hűtlenség, lázadás, csoporttal elkövetett hatóság elleni erőszak, kémkedés, izgatás vagy az állami ós társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. t.-cben meghatározott bűncselekmények valamelyike miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek, a kiszabott büntetés kiállásától vagy az elévüléstől számítva vétség esetén öt év, bűntett esetén tíz év alatt. A társadalombiztosítási bíráskodásról szóló 1932: IV. t.-c. felhatalmazása alapján kiadott 12.000/1932. I. M. számú rendelet 4. §-a szerint a társadalombiztosítási ügyekben eljáró bíróság ülnöke nem lehet, akit jogerősen elítéltek bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség vagy az állami és a társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvénybe ütköző vétség miatt (2. pont), sem az, akit jogerősen hivatalvesztésre vagy politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésére ítéltek, az ítélet hatályának tartama alatt (3. pont). Az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932: VIII. t.-c. 11. §-a szerint tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja és az ipartestületben semmiféle tisztet be nem tölthet és semmiféle megbízatást nem kaphat az olyan tag, illetőleg a tagnak olyan helyettese, aki fegyházbüntetésre, börtönbüntetésre, három hónapot meghaladó fogházbüntetésre, hivatalvesztésre vagy a politikai jogok gyakorlásának felfüggesztésére szóló ítélet hatálya alatt áll (második bekezdés 2. pontja). A hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933 : VII. t.-c. 4. §-a szerint ellátásra és a VI. fejezetben tárgyalt kedvezményekre nem tarthat igényt, akit a bíróság hivatalvesztésre vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésére, avagy — katonai bűnvádi eljárás során — lefokozásra jogerősen elítélt ( (i) bek. f) pont) ; a VI. fejezetben tárgyalt hadigondozotti kedvezményekben nem részesülhet az az ellátásra egyébként jogosult hadigondozott sem, akit bűntett, vagy a bűntettekről és vétségekről szóló 1878: V. törvénycikk második részének I., II., III., IV. vagy VI. fejezetében, továbbá az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló 1921 : III. törvénycikkben meghatározott vétség miatt jogerősen elítéltek ( (2) bek.) A középiskoláról szóló 1934: XI. t.-c. 13. §-a szerint középiskolában tanár csak erkölcsi szempontból kifogástalan magyar állampolgár lehet ( (2) bek.). Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1934: XXIII. t.-c. 24. §-a szerint, ha az intézettől járó ellátás igénybevétele végett törölt intézeti tagot intézeti tagságának ideje alatt elkövetett cselekmény miatt a büntetőbíróság az ügyvédségtől elmozdításra ítéli, az intézeti tag ellátási igénye megszűnik akkor is, ha már meg volt állapítva. Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935: IV. t.-c. 50. §-a szerint erdőmérnöki, alerdészi (főerdőri, erdőőri) vagy erdőkerülői szolgálatra nem lehet alkalmazni azt, aki bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett, addig, amíg büntetésének kiállása után — ha pedig a büntetés végrehajtása felfüggesztetett, az ítélet jogerőre emelkedésének napja után, ha kegyelmet kapott, az erre vonatkozó elhatározás keltének napja után, végül, ha a büntetés végrehajtása elévült, az elévülés időpontjának beállta után — bűntett miatt elítélés esetében öt év, vétség miatt elítélés esetében három év el nem telt (a) pont), sem azt, akit jogerős büntetőbírósági ítélettel hivatalvesztésre ítéltek, a hivatalvesztés tartama alatt (b) pont). Az orvosi rendtartásról szóló 1936: I. t.-c. 22. §-a szerint nem lehet felvenni