Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről
IfiÖ Sé4. szám. engedélyelvonással is büntetendő egyéb kihágás, valamint súlyosabb jövedéki kihágás miatt jogerősen elítéltettek, avagj bírói útra nem terelt ilyen jövedéki kihágást ismételten elkövettek, hacsak a büntetés kiállását, elévülését vagy elengedését, illetve a kihágás elkövetését követő öt év alatt teljesen kifogástalan erkölcsi magaviseletét nem tanúsítottak, sőt azoknak sem, akiknek velük közös háztartásban élő házastársuk, egyenes ágbeli rokonuk, első ízbeni oldalrokonuk, illetve sógorukkal szemben a fenti kizárási esetek valamelyike fennforog. A 17. §. szerint elvonandó az engedély, ha oly körülmények állanak be vagy derülnek ki, amelyek fennforgása vagy ismerete esetében az engedély megtagadandó lett volna. Az 1884: XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény módosításáról szóló 1922 : XII. t.-c. 35. §-a szerint engedélyhez kötött ipar gyakorlására nem kaphat engedélyt és ily iparnál üzletvezető sem lehet az, akit bűntett, az állam ellen, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elítéltek, a büntetés kiállásától vagy elévülésétől számított három év alatt. Az 1922: XII. .t.-c. 81. §-a szerint tanoncot nem tarthat az a munkaadó, akit bűntettért, az állam ellen, a szemérem ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétségért vagy alkalmazottja sérelmére elkövetett testi sértés vétségéért jogerősen elítéltek, a büntetés kiállásától számított három évig. A mérnöki rendtartásról szóló 1923 : XVII. t.-c. 8. §-a szerint a mérnöki kamara tagjai sorába nem lehet felvenni azt a mérnököt, aki az 1878 : V. t.-c. II. részének I—IV., VI., VII., XLL fejezetében, az 1912 : XXX. t.-c V. fejezetében, az 1912:LXIII. t.-c. II. fejezetében, az 1913 : XXXIV., az 1914: XL., az 1915: XIX., az 1921:111., az 1922 : XXVI. törvénycikkben, illetőleg az idézett jogszabályok helyébe lépő vagy az. azokat kiegészítő későbbi jogszabályokban meghatározott bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt jogerősen kiszabott szabadságvesztésbüntetésre ítéltetett, addig, amíg büntetésének kiállása után — ha pedig a büntetés végrehajtása felfüggesztetett, az ítélet jogerőre emelkedésének napja után> ha kegyelmet kapott, az erre vonatkozó elhatározás keltének napja után, végül, ha a büntetés végrehajtása elévült, az elévülés időpontjának beállta után — bűntett miatti elítélés esetében öt év, vétség miatt elítélés esetében három év el nem telt (2—3. p.), továbbá azt, akit jogerős büntetőbírósági ítélettél hivatalvesztésre ítéltek, a hivatalvesztés tartama alatt, és végül azt, akit jogerős büntetőbírósági ítélettel a mérnöki hivatás gyakorlatától eltiltottak, a tilalom ideje alatt. A mérnöki rendtartásról szóló 1923 : XVII. t.-c. 22. §-a szerint mérnöki kamarai tisztviselővé vágy választmányi taggá nem választható meg az a kamarai tag, akit az id. t.-c. 8. §. 2. pontjában említett bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre ítéltek. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezetéről és az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő szövetkezetekről szóló 1924 : XVIII. t.-c. 27. §-a szerint, aki nyereségvágyból eredt bűncselekmény miatt elítéltetett, az Iparosok Országos Központi Szövetkezetének igazgatósági tagjául meg nem választható. - A tejtermékéknek állami ellenőrzőjeggyel való ellátásáról szóló 1925 : X. t.-c. 2. §-a értelmében ném kaphat tejtermékeire állami ellenőrzőjegyet, aki az 1925 : X. t.-c.-be ütköző bűncselekmény miatt vagy tejnek, avagy tejterméknek hamisítása, illetőleg forgalomba hozatala miatt a mezőgazdasági termények, termékek és cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895 : XLVL t.-c. alapján három éven belül büntetve volt vagy aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt szabadság Vesztésbüntetésre volt ítélve. A betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. t.-c. 109. §-a szerint az Országos Munkásbiztosító Intézet (az 1928 : XL. t.-c. 101. §-a szerint:
