Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

I 364. szám. 159 tek jegyzékébe nem vehető fel, aki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre volt ítélve. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898 : XXIII. t.-c. 30. és 36. §-a szerint a gazdasági és ipari hitelszövetkezetek igazgatósági tagjának meg nem választható az, akit nyereségvágyból eredt bűncselekmény miatt elítéltek. Az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló 1900: XVI. t.-c. 5. §-a szerint a tagok sorából kizárható az, aki valamely bűntett, vagy az 1898:11. t.-c. 65., 6Q. §-aiban körülírt kihágás miatt jogerősen elítéltetett. A 28. §. szerint a pénztár helyi bizottságának tagja nem lehet az, aki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség, vagy az 1898 : II. t.-c. 65., 66. §-aiba ütköző kihágás miatt jogerősen szabadságvesztésbüntetésre volt ítélve. A kivándorlásról szóló 1909:11. t.-c. 7. §-a akivándorlók szállítására Való jogot nem adja meg azoknak, akik bűntett vagy nyereségvágyból eredő vagy a kivándorlási törvénybe ütköző vétség vagy kihágás miatt elítélve voltak. A polgári perrendtartásról szóló 1911 :

1, t.-c. 312. §-a szerint a tanú megesketését mellőzni kell, ha a tanú hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerősen el volt ítélve, habár büntetését kiállotta is. A 375. §. szerint a fél ebben az esetben csak akkor eskethető meg, ha az ellenfél beleegyezik. A sajtóról szóló 1914 : XIV. t.-c. 13. § a szerint a sajtótermékek terjesztésére jogosító igazolványt meg lehet tagadni attól, aki az élet, a testi épség, a szemérem vagy a vagyon ellen irányuló bűntett vagy vétség miatt három hónapi vagy ennél hosszabb ideig tartó szabadságvesztésbüntetésre volt elítélve és büntetésének kiállása óta három év még nem telt el. A sajtóról szóló 1914 : XIV. t.-c. 17. §-a szerint időszaki lap kiadója, vagy ha a lapot jogi személy vagy társaság adja ki, az ügyvitelre jogosított egyén, ki a kiadásért személyesen felelős, továbbá időszaki lap felelős szerkesztője nem lehet, aki bűntett miatt öt éven belül, aljas okból elkövetett vétség miatt pedig három éven belül büntetve volt. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. t.-c. 9. §-a alapján kibocsátott 5.950/1920. M. E. sz. rendelet (Ube.) 5. §-a szerint az uzsorabírósághoz ülnökké csak azt lehet kijelölni, aki sem hamis tanuzás, hamis eskü vagy nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt, sem az 1920 : XV. t.-c. alapján, sem pedig az 1916 : IX. t.-c. alapján (árdrágító visszaélésért) büntetve nem volt. A mezegazdasági érdekképviseletről szóló 1920 : XVIII. t.-c. 7. §a szerint községi (városi) mezőgazdasági bizottsági taggá nem választható, aki bűntett, továbbá lázadás, izgatás, magánosok elleni erőszak, közveszélyes munkakerülés vétsége, nyereségvágyból vagy más aljas indokból elkövetett egyéb vétség miatt el Volt ítélve. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekre 1 szóló 1920: XXXVI. t.-c. 3. §-a szerint a földreform során nem juttatható ingatlan annak, akiről azért, mert valamely bűntett vagy az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt elítélték, nem remélhető, hogy a társadalom hasznos és munkás tagja lesz ; sem annak, aki a jelen törvény (1920 : XXXVI. t.-c.) büntető rendelkezéseivel Összeütközésbe kerül. Az 1920 : XXXVI. t.-c. 9. §-a szerint az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak nem lehet tagja, akit bűntett, az állam ellen irányuló vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt jjogerősen elítéltek. Az állami italmérési jövedékről szóló 1921 : IV. t.-c. 3. § a szerint italmérési engedély nem adható azoknak, akik bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, súlyosabb természetű árdrágító kihágás, továbbá hamisított bor előállítása vagy forgalombahozatala, illetve az 1908: XLVii. t.-c. 39—40. §-ai szerint