Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

im 364» ,szám. Melléklet a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló törvényjavaslat indokolásához. A büntető ítélet tartós hatású közjogi jogkövetkezményeit megállapító törvények. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869 : IV. t.-c, 6, §-ának b) pontja értelmében bírói hivatalt csak feddhetetlen jellemű magyar honpolgár viselhet. A királyi ügyészségről szóló 1871 : XXXIII. t.-c. 15. §-a étjeimében a kir. ügyészséghez is csak az nevezhető ki, aki az 1869 : IV. t.-c. 6. §-ában foglalt képesítési kellékekkel bír. A bírósági végrehajtókról szóló 1871 : LI. t.-c. 2. §-ának a) pontja szerint bírósági végrehajtónak csak feddhetetlen jellemű magyar állampolgárt lehet kinevezni. A kézizálog-kölcsönügyletről szóló 1881: XIV. t.-c. 1. §-a szerint kézizálogra kölcsönadással foglalkozó üzletre engedélyt csak az kaphat, aki nyereségvágyból elkövetett bűntettéit vagy vétségért büntetve nem volt. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883 : I. t.-c. 1. §-a szerint állami vagy köztörvényhatósági tisztségre csak az nevezhető ki, illetőleg csak az választható meg, s a kinevezés csak arra nézve tekinthető véglegesnek, a választás pedig érvényesnek, aki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítélve nem volt és hivatalvesztésre szóló ítélet hatálya alatt nem áll. Az 1874: XXXV. t.-c. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1886 : VII. t.-c, 1. és 2. §-a szerint közjegyző és közjegyző jelölt csak az lehet, aki nyereségvágyból elkövetett bűntett vagy vétség miatt elítélve nem volt. Az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről szóló 1893 : XXVIII. t.-c. 10. §-a szerint iparfelügyelő csak az lehet, aki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítélve nem volt. Az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-c. 8. §-a értelmében állami anyakönyvvezetővé csak az nevezhető ki, aki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség miatt elítélve nem volt. A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896: XXXIII. t.-c. 221. §-a a tanú megesketését mellőzni rendeli, ha,a tanú hamis tanuzás vagy hamis eskü miatt el volt ítélve, habár büntetését kiállotta, míg a 222. §. értelmében a bíróság az eset körülményei szerint az eskütételtől elzárhatja azt az egyént is, aki nyerészkedő szándékból elkövetett bűntett vagy \étség miatt elítéltetett. 4 229. §. szerint szakért őkül sem alkalmazhatók azok, akik mint tanuk meg nem eskethet ők. Az esküdtbíróságokról szóló 1897 : XXXIII. t.-c. 5. §-a értelmében az esküd-