Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről
Mé. szám. vlíöT kes hatóság az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal útján értesül az elítélésről. Különös jelentősége van ennek az elítéltre nézve az u. n. »tiszta« erkölcsi bizonyítvány elnyerése szempontjából, mert az ilyen erkölcsi bizonyítvány úgyszólván elengedhetetlen előfeltétel a köz- vagy magáhálkálmázásöknál. Minthogy pedig a hatóságnak a hátrányos jogkövetkezmény beállását megállapító határozata, illetőleg a hatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány rendszerint az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal által az illető személy előéletéről adott értesítésen alapul: szükséges volt annak kimondása, hogy a Nyilvántartó Hivatal az olyan büntetésről, amelyhez hátrányos jogkövetkezmények nem fűződnek, vagy amelynek ilyen jogkövetkezményei már megszűntek, általában nem adhat értesítést. Az értesítésadási tilalom természetszerűleg nem vonatkozik az illető személy ellen folyamatba tett bűnvádi eljárásban a bíróság vagy ügyészség — ideértve természetesen a rendőri büntetőbíróságot, illetőleg tiszti ügyészt (65.000/1909. B. M. sz. r. 17. §-a.) is — megkeresésére adott értesítésekre, mert a büntetőtörvényeken kívüli jogkövetkezmények megszűnése nem terjed ki a korábbi elítéléshez vagy a büntetés -kiállásához fűződőén a büntető törvényekben megállapított jogkövetkezményekre (pl. - súlyosabb minősítés, stb.). Ugyancsak kiveszi a javaslat.a fentemlített tilalom alól az illető személynek közszolgálatban való alkalmaztatása ügyében az illetékes hatóságnak adandó tájékoztató értesítéseket is, mert a fontosabb, bizalmi jellegű közszolgálati állások betöltésénél elengedhetetlenül szükséges, hogy az illetékes hatóság tájékozva legyen a folyamodó esetleges olyan elítéléséiől is, amelyhez hátrányos jogkövetkezmények — a javaslat értelmében — nem fűződnek. Ugyanez áll azokra az értesítésekre, amelyek avégett szükségesek, hogy az 1. §. harmadik bekezdése alkalmazható legyen. Végül nem terjed ki a §-^ban meghatározott tilalom azokra az értesítésekre sem, amelyekre a büntetőtörvényeken kívül álló oly jogkövetkezmények megállapítása végett van szükség, amelyeket a javaslat egyáltalán nem érint. (17. §.) Az esetleges visszaélések elkerülése végett a kivételes értesítés adásának csak az illetékes miniszter felhívására vagy bíróság megkeresésére van helye és az Országos Bűnügyi Nyilvántartó Hivatalnak az ilyen értesítés adásánál meg kell említenie azt is, hogy az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények a javaslat rendelkezése értelmében az elítélttel szemben nem hatályosulnak. A 20. §-koz. A hatálybalépés napjának megjelölését az igazságügyminiszterre kellett, bízni, mert a javaslat végrehajtásához különböző eljárási és ügyviteli szabályok kiadására van szükség, a hatálybalépés napjának kitűzését tehát ezeknek a szabályoknak elkészültétől kell függővé tenni. Esetleges félreértések elkerülése végett célszerűnek mutatkozott annak kimondása, hogy a javaslat rendelkezéseinek hatálya kiterjed a már meghozott büntető ítéletekre is, nemkülönben az olyan jogkövetkezményekre is, amelyeket utóbb megalkotandó jogszabály állapít meg. . .\C Budapest, 1940. évi október hó 22. napján. Dr. Radocsay László s. &,, m. hir. igazságügyminiszter.
