Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.
Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről
154 364.. szám. szerint történt ugyan elítélés, de a jelen javaslat rendelkezései folytán jogkorlátozó hatását elvesztette. A bizonyítványnak az ilyen elítélésről teljesen hallgatnia kell. A 13. §-hoz. Az elítéltnek fontos érdeke, hogy a hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése iránt az eljárást a nélkül indíthassa meg, hogy régi bűncselekményének emléke újból a nyilvánosság elé kerüljön. Ennek az érdeknek kellő védelme nélkül — külföldi példák nyomán — attól kellene tartani, hogy az új jogintézményt csak elenyészően kevés számú elítélt veszi majd igénybe, mert azi előző elítélését tárgyazó eljárástól több hátrányt, mint előnyt vár. Éppen ezért a titoktartást igénylő más hatósági eljárások mintájára a jelen javaslatban szabályozott eljárást is közlési tilalom alá kellett helyezni. A közlési tilalom megszegésének vétséggé nyilvánítása s a büntetési tétel meghatározása a többi közlési tilalom büntetőjogi szankciójának megfelelően történt. A sajtójog módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat ngyanis mindennemű tiltott közlés büntetésének egyöntetűen egy évig terjedhető fogházban való megállapítását javasolja. A javaslat a jelen §-ban foglalt közlési tilalom alól az 1912 : LIV. t.-c. 96. §-a utolsó bekezdéséhez hasonlóan kivételt állapít meg. A 14. §-hoz. Az 1930 : XXXIV. t.-c. 120. §-ában adott felhatalmazás alapján a 7.400/1931. P. M. számú rendelet illetékkötelezettséget állapít meg egyes magánvádra folyó bűnügyekben, valamint a büntetésnek kegyelemből elengedése vagy enyhítése iránt előterjesztett kérelmek tekintetében is. Ugyanazok az okok, amelyek az említett eljárásokra fennállanak, a hátrányos jogkövetkezmények megszüntetése iránt indított eljárás illetékkötelezettség alá helyezését is indokolják. Ez az eljárás is elsősorban az elítélt érdekében ró munkaterhét az állami szervekre és okoz költségeket az államkincstárnak. A szegénységi jog épségben tartására vonatkozó rendelkezés biztosítja, hogy senki sem eshetik el kedvezőtlen anyagi helyzete folytán a javaslatban biztosított kedvezményektől. A lő. §-hoz. A méltányosság követelménye, hogy a Magyarországon élő s itt boldogulni kívánó magyar vagy külföldi állampolgár a külföldi elítélés vagy külföldön kiállott büntetés hátrányos jogkövetkezményeitől is mentesülhessen. A nem politikai bűncselekmény miatt történt külföldi elítélést hazánkban általában figyelembe veszik s a bizonyítványokban is feltüntetik. Ezért a §. rendelkezésének igen nagy gyakorlati jelentősége van, különösen az újabban visszacsatolt területek lakosságának szempontjából. Minthogy azonban a terheltnek külföldi tartózkodása alatt tanúsított magaviselete rendszerűit kiesik a magyar hatóságok ellenőrzése alól, a 4. §. 1. pontjában megszabott határidőt a javaslat az elítéltnek Magyarországon való tartózkodására érti. A kt relém elintézésénél az 5. §. szerint figyelembe veendő körülmények között természetesen mérlegelés tárgya a kérelmezőnek külföldön tanúsított magatartása is. A 16. §~~hoz. A javaslat felfogása szerint bizonyos csekélyebb jelentőségű jogkövetkezmények szempontjából nem okvetlenül szükséges a bírói eljárást végigfolytatni. Az a hatóság, amelyik az adott esetben a kérelmezőnek bizonyos szempontból— állás, kedvezmény, jogosítvány, stb. szempontjából — való alkalmasságát egyébként is elbírálja, feljogosítható arra is, hogy egyeseknél kivételesen eltekinthessen a jogszabályokban foglalt korlátozásoktól. Ehhez szükséges, hogy az elítélt kimutassa a jogkövetkezmények elengedésének törvényes előfeltételeit. A kérelmező érdemességének megítélése (4. §. 4. pontja, 5. §.) ebben az esetben az illetékes hatóság feladata.
