Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

152 364. szám. azt, hogy a bizonyító anyag hiányos bemutatása minden esetben a kérelem elutasítását vonja maga után, mert ennek az anyagnak teljessé tétele a 9. §. szerint a kérelem tárgyában döntő bíróság feladata. A 8. §-hoz. Ha ugyanazt a személyt több elítélés terheli, ez a javaslat felfogásához képest magábanvéve még nem zárja ki, hogy a jogkövetkezményektől mentesítését kérhesse. A mentesítésről döntő bíróság az elítélt egész magatartásáról, életfelfogásáról és egyéniségéről alkot magának véleményt és a mentesítés kérdésében ennek alapján határoz. Ennélfogva a §. kimondja, hogy az elítélt nem kérheti csupán az egyik, általa kiválasztott elítélés következményeitől való megszabadítását, talán azért, mert egyéni helyzetében csak az egyik büntető határozathoz tapadó valamelyik joghátránynak van nagyobb jelentősége. Az ettől eltérő módon való kérelmezés a kérelem visszautasítását vonná maga után. A bíróság pedig nem szoríthatja vizsgálatát csupán az egyik vagy a másik határozat következményeire, hanem figyelmét ki kell terjesztenie mindama bűncselekményekre, amelyeket a kérelmező valaha elkövetett. Ha a bíróság azt látja, hogy valamelyik bűncselekmény tekintetében az úgynevezett »rehabilitációs« feltételek még nem következtek be, — például a három-, illetőleg ötéves várakozási idő a legutóbb elkövetett bűncselekmény tekintetében még nem telt el — elutasító vagy halasztó határozatot hoz. A bíróság azt is mérlegelni fogja, hogy az újabban elkövetett bűncselekmény mennyiben hiúsította meg a »tisztességes életmód« kellékét (4. §.2. pontja) vagy mennyiben zárja ki az »érdemesség« (4. §. 4. pont) megállapíthat ásat. Ezekhez képest a hivatásszerű vagy a súlyosabb körülmények között visszaeső bűntettesek helyrehozhatatlanul elesnek a jogkövetkezmények megszüntetésének kedvezményétől. A 9. §-hoz. A bíróság tárgyalás nélkül is elutasíthatja a kérelmet, ha abból, illetőleg mellékleteiből kiderül, hogy hiányzik a kérelem teljesítésének valamelyik törvényes előfeltétele — például a 4. §.. 1. pontjában megjelölt határidő eltelte — vagy pedig a 6. §-ban említett valamely kizáró ok áll fenn, például a kérelmező a 6. §. 1. pontjában megjelölt ítélet hatálya alatt áll. A bíróság hivatalból — bár természetesen a kir. ügyész és a kérelmező indítványainak figyelembevételével — gondoskodik a bizonyítási anyag összegyűjtéséről. A döntés legfontosabb alapja: a kérelmező egyéniségének, magaviseletének és életmódjának tüzetes megismerése. A. törvény végrehajtása során történik majd gondoskodás arról, hogy megfelelő szerveknek és szervezeteknek minden lényeges körülményre kiterjedő és megbízható vizsgálódása alapján készült környezettanulmányok álljanak a bíróság rendelkezésére. Az eljárás az általános részben előadott okokból lehetőség szerint mentes az alakiságoktól és nem oszlik perszakokra. A bíróság maga szabja meg a bizonyítás módját és terjedelmét, belátása szerint dönt arról, hogy milyen bizonyítékokat vesz fel közvetlenül, melyeket megkeresés útján és mennyiben elégszik meg tényeknek hatósági bizonyítvánnyal való tanúsításával. Abban a kérdésben, hogy a kérelemnek helyt kell-e adni, vagy pedig azt el kell-e utasítani, a bíróság a 3—6. §-okban meghatározott feltételek megvizsgálása alapján dönt. Ezek a feltételek — mint azt már fentebb kismeltem — különösen a 4. §. 4. pontjában és az 5. §-ban foglaltak úgyszólván teljes szabadságot biztosítanak a bíróság részére a kérelmező érdemességének elbírálásában. A bíróság, ha a beszerzett anyag nem győzi meg kellőképpen arról, hogy a kérelmező máris bebizonyította érdemességét, a kérelem végleges elutasítása helyett újabb határidőt tűzhet ki. Ennek terjedelmét az eset körülményei szerint rövidebb vagy hosszabb tartamban, ugyanazzal a hatállyal határozhatja meg, aminő a 4. §. 1. pontjában kijelölt határidőhöz fűződik. Azaz a bíróság által meg-