Képviselőházi irományok, 1939. V. kötet • 347-418., IV. sz.

Irományszámok - 1939-364. Törvényjavaslat a büntető ítélethez fűződő hátrányos jogkövetezmények korlátozásáról és megszüntetéséről

146 864. szám. bekövetkezése, vagy a bíróság áltai a pióbaidő meghosszabbításául kitűzött határidő elteltével meg lehet újítani, mert a javaslat erre nézve nem tartalmaz kizáió rendelkezést. Több bűncselekmény esetében egy kérelemre egy eljárásban dönt a bíróság arról, hogy az ismételt bűnelkövetés ellenére, a legutóbbi óta eltelt idő alatt az elítélt megbízható jelét adta-e társadalmi értékességének. Sőt egyes alárendeltebb jelentőségű jogkövetkezmények tekintetében az illetékes hatóság a bírói eljárás lefolytatása nélkül is elégnek tekintheti a feltételek igazolását (16. §.). 8. A jogkövetkezmények megszüntetésének joghatálya. Mint már fentebb említést nyert, a javaslat tartózkodik attól az általános kijelentéstől, hogy a kérelem eredményessége esetében a bűncselekményt el nem követettnek kell tekinteni. A törvényhozó megtörtént tényt nem tehet meg nem történtté, sőt annak erkölcsi kihatását sem törölheti el teljesen. így az elkövetett, de egyes joghatásaiban eltörölt bűncselekmény jelentősége újraéled, ha az elkövető visszaesésével rácáfol a róla a rehabilitáló határozatban kifejezésre jutott jó véleményre. Éppen ebből az okból nem megy el addig, hogy a nyilvántartás célját szolgáló büntetőlap eltávolítását és megsemmisítését elrendelje. Ennek ellenére igen jelentős a kérelem kedvező elintézésének joghatálya. Megszünteti a különböző jogszabályokban foglalt inkapacitások hatályát és — ami talán az esetek legnagyobb részében az érdekeltre még fontosabb lesz — a nyilvánosság szeme elől eltűnik a rovott múlt emléke. E célból az erkölcsi és más bizonyítványokról, amelyeket a jelen körülmények közt az életben érvényesülni akarónak lépten-nyomon fel kell mutatnia, ez a megbélyegző hatású bejegyzés hiányozni fog (12. §.). Sőt az elítélt maga sem köteles számot adni arról, mégha hatóság intéz is hozzá eziránt kérdést (11. §.). RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Az általános indokolásban már kifejtett okokból a javaslat arra törekszik, hogy különösen méltányos esetekben lehetőleg már előzetesen feleslegessé tegye a jogkövetkezmények megszüntetésére irányuló eljárást. Ezt kívánatossá teszi az az érdek, hogy az igazságügyi hatóságokat lehetőleg mentesítsük a bírói megszüntetési eljárás terhétől, a régi bűncselekményének súlya alatt szenvedő elítéltet pedig megkíméljük az eljárással múlhatatlanul egybekötött megszégyenítéstől. 1. A fiatalkorban, azaz a tizenkettedik év betöltése után, de a tizennyolcadik év betöltése előtt elkövetett cselekmény tartósan megbélyegző hatását részben már a hatályos büntetőjogunk is tagadásba veszi azzal, hogy erre az esetre a Bn. 17. §-ának második bekezdése kizárja a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatától felfüggesztés kimondását. A javaslat felfogása szerint ugyanezt az elvet kell alkalmazni az elítélésnek a büntető törvényen kívülálló jogfosztó következményeire is. . E tekintetben nem tesz a §. megkülönböztetést aszerint, hogy a fiatalkorúval szemben milyen intézkedést alkalmaztak. Nem veszi ki azokat az eseteket sem, amelyekben a bíróság nem szorosan vett nevelő, hanem egyúttal büntető jellegű intézkedést, így dorgálást, fogházat, államfogházat, elzárást, vagy — kivételesen !— pénzbüntetést alkalmazott. Ugyanis az intézkedés megválasztásának egyetlen szempontja nem az elkövetett cselekmény tárgyi súlya, hanem a fiatalkorú terhelt várható jövőbeli magaviseletének mérlegelése és erkölcsi fejlődésének érdeke.