Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

30 281. szám. • A 35. §-hoz. A korlátolt felelősségű társaságok adóalapul szolgáló nyereségét a társulati adóról szóló törvény teljesen új alapokra fektette és a társaságban résztvevő személyeket olyanoknak tekinti, mint az általános kereseti adóról szóló törvény a közkereseti vagy betéti társaság tagjait. A társaság nyereségéhez tehát hozzászámítja azokat az összegeket is, amelyeket a társaság tagjai személyes tevékenységükért, vagy anélkül az üzleti eredmény terhére előre felvesznek. Szabályozni kell tehát azt a kérdést is, hogy a jövedelem- és vagyonadó kivetésénél milyen jövedelmet és vagyonértéket kell az egyes tagoknál adóalapul venni A törvényjavaslat ezt a kérdést úgy szabályozza, hogy a jövedelemadó alapjául elsősorban a nyereségből jutó részt kell venni, ehhez azonban hozzá kell adni azt a részt is, amelyet a társaság törzsbetétesei a vállalat vezetésében való részvételért vagy enélkül akár állandó, akár változó összegben az üzletből kivesznek. A dolog természetéből folyik, hogy a fixösszegű kivéteket sem tekintem szolgálati illetményeknek, ennélfogva arra való tekintet nélkül jövedelemadókötelesek, hogy ezek egy évi összege a 3600 P-t meghaladja-e vagy sem. Természetesen, az egyes törzsbetétesek adókötelezettsége csak akkor áll be, ha tiszta jövedelmük összege az évi 1000 P-t meghaladja. A vagyonadónál a tagok adóalapja az az összeg, amely,a vállalat vagyonából a törzsbetét arányában őket megilleti. A vagyon értékét azzal az összeggel kell számítani, amüyen összegben az a társulati vagyonadónál alapul vétetett; Félreértések elkerülése végett már ehelyütt kijelentem, hogy az a kamatjövedelem, amelyet a törzsbetétes a társaságnak kölcsönadott tőkéje után élvez, tőkejövedelemként veendő számításba és arról a törzsbetétes akkor is tartozik a bevallásban számot adni, ha azt — az előző évben történt elhallgatása miatt — a korlátolt felelősségű társaság társulati adó alapjához hozzászámították. A 36. §-hoz. A jövedelemadó tételei a 7000 P-s adóalapig meredek emelkedést, a 7000 P-s adóalaptól pedig töréseket mutatnak. Ennélfogva az adótételek újbóli megállapításával ezeket a töréseket ki kell egyenlíteni. A jelenlegi felemelt adótétel a rendes adótételnél csak 10%-kai több és ezt a gyermektelen és az egyedülálló adózókra" nézve egyformán alkalmazni kell, ami pedig a teherviselési képesség szempontjából nem igazságos és családvédelmi szempontból is újabb szabályozást igényel. Az 1000 P jövedelemig a törvény általában adómentességet biztosít, 1000 P-n felül azonban a teljes jövedelem után beáll az adófizetési kötelezettség úgy, hogy pl. 1010 P jövedelem után már 11 P adót kell fizetni, ennélfogva az adómentesség és adókötelezettség beállta között észlelhető törést is ki kell küszöbölni. A törvényjavaslat ezeket a fogyatékosságokat akként orvosolja, hogy az adótételeket újból állapítja meg és a 7000 P-s adóalaptól kezdve egészen a 340.000 pengős adóalapig megfelelően felemeli. Az adótételek újabbi megállapításánál a javaslat gondot fordít arra, hogy az adózó ne kerüljön abba a visszás helyzetbe, hogy magasabb jövedelem mellett az adótétel progresszív volta következtében nemcsak a jövedelemtöbbletet veszíti el, hanem még kevesebb marad a jövedelme, mint amennyi volna az alacsonyabb jövedelemfokozatban. _ A törvényjavaslat a családvédelmet akként szolgálja, hogy a rendes adótételt azokra állapítja meg, akiknek legalább három olyan családtagjuk van, akiknek jövedelmét és vagyonát feltétlenül a családfő jövedelméhez és vagyonához kell, vagy kellene számítani, míg azokra nézve, akiknek csak két ilyen családtagjuk van, az adótételt 5%-kal, akiknek csak egy ilyen családtagjuk van, 10%-kal, azokra nézve, akiknek háztartásához egy ilyen családtag sem tartozik, 15%-kal, azokra nézve pedig, akik ezenfelül már 30 évesek is elmúltak és házasságot még egyáltalában nem kötöttek, 25%-kal felemeli. Természeteden ez A szi-