Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

24 281. szám. gatás egyszerűsítését jelenti az, ha az adózók ezentúl fellebbezéseiket az elsőfokú kivetést végző községnél (városnál) nyújtják be, amely azt a fellebbezés indokaira való nyilatkozás mellett közvetlenül a pénzügy igazgat ósághoz terjeszti fel. A 15. §-hoz. A házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések szerint az adóév I. és II. lakbérnegyedében bekövetkezett béremelés vagy csökkenés a kivetett házadónak a III. és IV. évnegyedben esedékes részére kihatással van, ennélfogva gondoskodni kell arról, hogy a házbirtokos a bér átmeneti leszállításával a kincstárt meg ne károsíthassa. Éppen ezért ez a szakasz a korábban is már érvényben volt hasonló rendelkezést olyképpen módosítja, hogy nemcsak a novemberi lakbérnegyedben, hanem a májusi lakbérnegyedben eszközölt átmeneti bérleszállítás is adócsalás, ha a következő évnegyedben eszközölt béremeléssel a házbirtokos azt célozza, hogy tényleges házbérjövedelme nagyobb legyen, mint amennyi a házadókivetés alapjául szolgált. A 16. §-Jioz. A mesterséges halastavakban folytatott haltenyésztésből származó jövedelem eddig is általános kereseti adó alá tartozott. Sok vitára adott azonban alkalmat az, hogy a földadó alá nem eső nyilt vagy zárt vizeken folytatott halászat a földbirtokkal kapcsolatos halászati jog kihasználásának, avagy általános kereseti adó alá eső haszonhajtó foglalkozásnak tekintendő-e. Minthogy a dolog természeténél fogva a nyilt vagy zárt vizek földadó alá nem eső területek, nem lehet kétséges, hogy a nyilt vagy zárt vizeken folytatott halászat jövedelmét nem földadóval, hanem általános kereseti adóval kell megadóztatni. Ha az ilyen halászati jogot a tulajdonosok nem maguk gyakorolják, hanem társaságba tömörülnek, a kereseti adónak nem az egyes parti birtokosok, hanem a halászati társaságok lesznek az alanyai. A 17. §-7ioz. Az általános' kereseti adó alá eső adózók igen nagy számát a kishaszonbérlők teszik. Ezek a kishaszonbérlők - az esetek nagy részében 1—2 hold földet bérelnek. Mind a pénzügyi közigazgatás egyszerűsítését, mind pedig az ilyen kis adózók tehermentesítését kívánom elérni azzal, hogy őket a kereseti adó alól mentesítem. A dolog természetéből következik, hogy a mentesség csak azokra terjed ki, akik a bérelt földön saját szükségleteik kielégítésére termelnek. A 18. §-hoz. Ez a szakasz a nyersbevétel fogalmát állapítja meg és szorosan alkalmazkodik a forgalmi adónál használt meghatározáshoz. A fizetési módok felsorolása a közgazdasági fogalmaknak is megfelel. A 19. §-hoz. Ez a szakasz egyrészt a kivetési rendszer egyszerűsítését, másrészt azt célozza, hogy az idény vállalkozásoknál az adókivetés közvetlenül az idény befejezte után történjék. A tapasztalat ugyanis azt mutatja, hogy az ilyen, többnyire csak néhány hónapon át folytatott üzletek jövedelmét a következő évben a tényleges kereseti viszonyoknak megfelelően már nem lehet megállapítani. Az adózónak is az adót olyankor kell fizetnie, amikor az idényüzletből származó jövedelmét már nagyrészt felélte és a következő idény még nem vette kezdetét. Közvetlenül az idény befejezte után eszközölt kivetés mind az államra, mind az adózóra nézve megnyugtatóbb. A 20. §-hoz. A részben adóköteles, részben adómentes vállalatok, valamint a külföldön levő telep belföldön való megadóztatásának kérdését az eddigi rendelkezések csak általánosságban szabályozták. Szükség van tehát arra, hogy ez a kérdés szabatosan rendeztessék. A rendezés teljesen azonos szabályok szerint történik, mint amilyen szabályokat a társulati adóra vonatkozó törvény a társulati adó alá eső vállalatoknál megállapít. ; A 21. §-hoz. A legutolsó statisztikai adatok szerint a kézműiparosok száma 218.000; ezek közül 119.500 kézműiparos kis- és nagyközségekben, 98.500 kézmű-