Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.
Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
281. szám, 23 elő, ez,arra a megfontolásra vezetett, hogy a valóságos haszonérték megállapítása helyett a házadat a,kisközségekben és a legfeljebb 10.000 lakosú nagyközségekben egységesen, állandó., tételekben. javasoljam megállapítani, hogy ily módon a^ kis embereket, az eshetőségektől megóvjam és az egyenlő elbánást részükre - biztösíts,am. ....•'.. V';* "' Az egyenlő elbánás azonban csak .viszonylagos lehet. Vannak mégis olyan körülmények, amelyeket a. nagy általánosításnál sem lehet elhanyagolni; ilyen körülmény különösen az épület fekvési helye es az épület anyaga. Erre az utóbbi körülményre csak nagy vonalakban lehet kitérni, mert az adótételek elrészletezese újból a helyzet kiéleződésére vezethet. Ezért. ezeket,a körülményeket az adótételeknél csak éppen megkülönböztető jelzésre lehet felhasználni és semmi esetre sem szabad nagy eltéréseket, előidézniök/mert különben az egészségtelen és rossz anyagból való építkezést segítenénk elő. Véleményem szerint az épület anyagánál elegendő megkülönböztetést tenni aszerint, hogy az épület földből, vagy vályogból, illetőleg téglából, vagy más szilárd anyagból épült, az épület fekvési helyére nézve pedig a község. lélekszámát kell irányadónak: venni, mert a település sűrűsége rendszerint a forgalomban való részvétel mértékét is mutatja. Ennél az utóbbi körülménynél fogva azonban már nem kívánom a tételes adókivetést kiterjeszteni azokra a községekre, amelyeknek lélekszáma á tízezret meghaladja, mert ezek a nagyközségek rendszerint közforgalmi és gazdasági gócpontok, ahol az általánosítás igazságtalanságokra vezetne és az általánosítást a lakosság gazdasági helyzete sem teszi szükségessé. Ugyanilyen okból mellőzendőnek tartom az adóztatásnak ezt a- módját városokban is, tekintet nélkül a város lakosainak számára. Viszont biztosítani kívánom annak lehetőségét, hogy az ilyen helyek tanyai településeire a tételes adóztatás kiterjeszthető legyen. A most elmondott körülmények, figyelembevétele mellett az új rendezés az adóköteles vagy csak részben adómentes házak közül a, kis- és, nagyközségekben mintegy 252.000 házat, a kétszobásak közül mintegy 296.000 házat érint. Az új adótételek alkalmazása következtében az , adóteher enyhülése főként a kisebb községekben számottevő és a községek lélekszámának emelkedésével fokozatosan csökken. A törvényjavaslatnak ez ,a.szakasza tehát nemcsak a kivetési, eljárást teszi egyszerűbbé és megnyugtat óbbá, hanem a kisemberek nagy tömegére nézve lényeges adómérséklést is jelent, amit az egyszobás házaknál mintegy 305.000 P-re, a kétszobás, házaknál mintegy 936.000 P-re, összesen tehát kereken 1*2 millió pengőre lehet becsülni. Hogy a mérséklés a kétszqbás házaknál nagyobb, mint az egyszobás házaknál, annak az a magyarázata, .hogy az egyszobás házak közül több, mint 300.000 ház — mint napszámos- és zsellérház — korábbi rendelkezéseknél fogva állandó:házadómentességet élvez., A 13. §-hoz. ,Ez a szakasz a 16,330/1933. M.'E. számú rendelet 2. §-át "azzal egészíti ki, hogy adótörlésnek elemi csapás,, vagy háború esetében csak akkor van helye, ha az nemcsak az épületben okozott kárt, hanem a kár következtében a házbérjövedelem, ,vagy haszonérték is csökkent. Ezt a rendelkezést annak a félreértésnek az ^elkerülése céljából kellett felvenni, hogy a káreset egymagában még adótörlésre igényt nem állapít meg, hanem csak abban az esetbén, ha a kár következtében az épület vagy annak egyes részei is hasznavehetetlenekké válnak, tehát a bérjövedelem, vagy haszonérték is csökken, esetleg teljésen megsemmisül. A 14. §'-hoz. A házadó kivetése ellen irányuló fellebbezést jelenleg am. kir. adóhivatalnál kell benyújtani, amely azt érdemi határozathozatal végett a pénzügyigazgatósághoz terjeszti fel. A m. t kir. adóhivatal azonban a házadókivetést nem végzi, a kivetési áratok is a községi elöljáróságnál vannak, ennélfogva az adóigaz-
