Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.
Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
22 281. szám. magyarázni, hogy a gyermekek nemcsupán a lakásban, hanem az épület egyes részeiben is nagyobb károkat okoznak, mint a felnőttek és így a háztulajdonosoknak az ' épület .fenntartásával járó költségei is nagyobbak, mint abban az esetben, ha, az épületben csak gyermektelen családok laknak. A törvényszakasz (1) bekezdésében felhatalmazást kérek tehát arra, hogy az. olyan háztulajdonosokat, akiknek házában a gyermekek száma az összes lélekszámnak legalább a felét teszi ki, rendeleti úton megfelelő adókedvezményben . részesíthessem. Az ilyen háztulajdonosoknál tehát a kedvezmény mértéke attól fog függni, hogy nem az egyejs lakásokban, hanem az egész házban mennyi a gyermekek száma. Az ilyen házakban a gyermekes és gyermektelen családok, vagy a teljesen, egyedülálló bérlők vegyesen fognak előfordulni, mert az sem volna kívánatos, ha e kedvezmény következtében a helyzet olyképpen változnék, hogy a háztulajdonosok ellenszenve most már a gyermektelen családok vagy egyedülállók ellen fordulna. , E törvényszakasz .(2) bekezdése külön kedvezményt biztosít azoknak a háztulajdonosoknak, akik a bérházaikban levő lakásokat kizárólag többgyermekes * családoknak adják bérbe. Ha tehát valamely háztulajdonos ezt a szándékát az adókivető hatóságnál bejelenti és bérházát — mint ilyent—nyilvántartásba véteti, az adókedvezményt a törvény lakásonként engedélyezi és pedig olyképpen, hogy egy-egy gyermek után évenként 5—5%-ot kell a házadóból törölni. A kedvezmény feltételeit az adóhatóság évenként bírálja el és a kivetett házadóból az adó törlését a gyermekek $zárna szerint utólagosan eszközli. A 11. §-hoz. A házadóra vonatkozó törvényes rendelkezések Hivatalos Összeállítása 16. §.-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint bérbeadás esetében is becslés útján lehet az adóalapot megállapítani, ha a bérlő a tulajdonos közeli rokona és a bevallott bér aggályos vagy túlalacsony. Ez a rendelkezés azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy a kincstár jogos érdekei kellően megóvassanak, különsen akkor, ha a rokoni viszony nem a házbirtokos, hanem a házbirtokos családtagja részéről áll fenn, továbbá, ha a bérlő a házbirtokos alkalmazottja, üzlettársa vagy ha részvénytársaság, szövetkezet, illetőleg más jogi személy a házbirtokos, a bérlő pedig ezek érdekkörébe tartozó más vállalat. A törvényjavaslatnak ez a szakasza lehetővé teszi a túlalacsony bérek megfelelő felemelését ilyen esetekben is. • A 12. §-hoz. Statisztikai adataink szerint a magyar állam területén 1,468.000 lakóház van, amelyből 1,310.000 az egy- és kétszobás lakóházakra esik, tehát a kjs házak az összes épületeknek csaknem 90,%-át teszik. Ebből az 1,310.000 kis házból 756.000 az adóköteles házak száma, a többi részben vagy egészben mentes a ház adó alól. Az egy- és kétszobás házak közül 651.000 ház a tulajdonosok használatában van, amelyből 313.000 az egyszobás házakra, 338.000 a kétszobás házakra esik. Tekintettel arra, hogy a 313.000 egyszobás ház haszonértéke 15,800.000 P, a 338.000 kétszobás ház haszonérteké pedig 35,550.000 P, egy-egy házra az egyszobás házaknál átlagban 54 P, a kétszobás házaknál 105 P haszonérték esik. A 14 %-os házadókulcs alapulvételével tehát az egyszobás házak házadója átlagban 7 P 56 f, a kétszobás házak házadója pedig 14 P 70 f. A gyakorlati életben felmerült esetek szerint azonban ezek az átlagszámok fel- és lefelé eltéréseket mutatnak és az eltérés mértéke jobbára attól függ, hogy az adókivető hatóságok a haszonérték megállapítására milyen gondot fordítanak. Sűrűn hangzanak el tehát panaszok, hogy az adókivetésekben nagy aránytalanságok vannak. Minthogy ezeket a kis családi házakat rendszerint a szerény életkörülmények között élő kis emberek használják, akiknél minden fillér számot tesz, tehát az adókivetésnél észlelt aránytalanul kis eltérések is elégedetlenséget idéznek
