Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.
Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről
& 281. szám. geztetett, amelynek vállalati összege a vállalkozó egész évi nyersbevételének 10%-át eléri, az adóalapot az érdekelt községek (városok) között a nyersbevételek (vállalati összegek) arányában meg ke 7 l osztani. (2) A versenyistálló tulajdonosok által az egyes verseny díjak után fizetendő általános kereseti adó azt a községet (várost) illeti, amelynek területén a futtatás történt. Az adót és járulékait a versenydíjakat kifizető egyesület szavatosság mellett levonni köteles. Az adómegállapítás módját és az eljárást a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel szabályozza. 24. §. (1) A pénzügyminiszter az adózók egyes csoportjait arra kötelezheti, hogy a nyersanyag vagy áru beszerzése alkalmával, a nyersanyag vagy áru mennyiségéhez mérten az általános kereseti adóra előlegeket fizessenek. A befizetett előlegek és az elsőfokú kivetés összege között mutatkozó különbözeteket az ily adózók az adóév november havának 15. napjáig kötelesek kiegyenlíteni. (2) Az eljárást a pénzügyminiszter rendelettel szabályozza. 25. §. (1) Ha valamely alkalmazott ugyanattól a munkaadótól a hetenként vagy havonként rendszeresen kifizetett illetményein felül egyéb illetményeket is kap, ezeket az illető héten vagy hónapban kifizetésre kerülő rendes illetményekkel összevontan kell az alkalmazottak kereseti adója alá vonni. Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha valamely alkalmazott ugyanabból a szolgálati vagy munkabérviszonyból kifolyólag több helyről kap adóköteles illetményt. (2) Kifizetés alatt nemcsak a készpénzben történő kifizetést kell érteni, hanem az illetménynek bármilyen más módon való kiegyenlítését is. (3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, mint külön illetményt önállóan kell adó alá vonni a lakáspénzt, az évenként legfeljebb két részletben kifizetett üzemi (üzleti) jutalékot és az alkalmazottaknak olyan természetbeni járandóságait, amelyek a járandóság természeténél fogva nem heti vagy havi részletekben kerülnek kiszolgáltatásra. Az alkalmazottak természetbeni lakásának haszonértékét a készpénzben fizetett lakáspénzekkel azonos időben és módon kell adó alá vonni. (4) Nem számíthatók az adóköteles illetményekhez azok a szolgálati járandóságok, amelyek meghatározott szolgálati (hivatali) kiadással vannak egybekötve, feltéve, hogy e járandóságok összege a szolgálati (hivatali) kiadások összegével arányban áll. Ha e járandóságok összege aránytalanul nagy a kiadások összegével szemben, a különbözetet adó alá kell vonni. 26. §. Az alkalmazottak kereseti adójának az 1927 : V. t.-e. 10. §-ában megállapított tételei alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazásából eredő adótöbblet nem lehet nagyobb, mint az előző fokozatot meghaladó jövedelem fele. 27. §. (1) Az alkalmazottak kereseti adójának és járulékainak beszolgáltasáért a munkaadón felül személyes szavatosság terheli: részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél azt a személyt, akit az igazgatóság az alkalmazottak kereseti adójának nyilvántartásával és befizetésével megbízott, továbbá azt is, akinek ügykörébe a megbízatás teljesítésének felügyelete vagy ellenőrzése tartozott; korlátölt felelősségű társaságoknál az ügyvezetőket; külföldi részvénytársaságoknál, szövetkezeteknél vagy korlátolt felelősségű társaságoknál azok belföldi képviselőit; az egyesületeknél vagy más intézeteknél azt a személyt, akit a vezetőség az alkalmazottak kereseti adójának nyilvántartásával és befizetésével megbízott, továbbá azt is, akinek ügykörébe a megbízatás teljesítésének felügyelete vagy ellenőrzése tartozott.
