Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

281. szám. 9 (2) Az előbbi bekezdésben említett személyt nem terheli személyes szava­tosság, ha igazolja, hogy a megbízás teljesítésében, avagy a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában vétkesség nem terheli. (3) A csődtömeggondnokot személyes szavatosság terheli a csődnyitás luán esedékes kereseti adó beszolgáltatá­sáért. Ezt a rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a kényszerfelszámlóra és a bírói végrehajtás során beveze­tett zárgondnokra is. (4) Részvénytársaságok, szövetkeze­tek és korlátolt felelősségű társaságok felszámolása esetében a jelen § (1) és (2) bekezdésének rendelkezései a társaság felszámolóira állanak. (5) Az (1) — (4) bekezdésben meg­határozott személyes szavatosság csak abban az esetben érvényesíthető, ha a tartozá munkaadótól nem volt behajtható. Ilyen esetben a be nem szolgáltatott adót és járulékait a sze­mélyes szavatossággal tartozók bár­melyikétől a személyes szavatosságra való figyelmeztetés kézbesítése után, közadók módj ara be lehet hajtani. Ha azonban az adóért és járulékaiért töb­beket terhel személyes szavatosság, annak a személynek szavatossága, aki a tartozás aránylagos részét beszolgál­tatta, mindaddig szünetel, amíg a be­hajtási eljárás a többi felelős személy­Iyel szemben eredménytelennek bizo­nyul. Ilyen esetben a többi felelős személvtől behajthatatlan hányadrész erejéig a személyes szavatosság bár­melyik felelős személlyel szemben érvé­nyesíthető, arra való tekintet nélkül, hogy a felelős személyek közül a tarto­zásnak rájuk eső részét hányan egyen­lítették ki. IV. Jövedelem- és vagyonadó. 28. §. (1) Az erdőkről és a természet­védelemről szóló 1935 : IV. t.-c. 146. §-a alapján megalakult erdőbirtokos­sági társulatok összes jövedelmük után jövedelemadót, vagyonuk értéke után pedig vagyonadót kötelesek fizetni. (2) Azt, hogy e társulatok adóalapul szolgáló jövedelmét és a vagyon ér­tékét milyen módon kell megállapítani, a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterre] egyetértőleg rendelettel szabályozza. 29. §. A kikötés nélkül, önként adott támogatások a lemenő, felmenő és oldalági rokonoknál nem esnek jö­vedelemadó alá abban az esetben, ha az, aki a támogatást nyújtja, jöve­delemadót fizet. 30. §. A versenyistállótulajdonosok­nak a futtatásból eredő jövedelmét a többi jövedelemtől elkülönítve kell adó alá vonni. Az adómegállapítás módját és az eljárást a pénzügyminisz­ter a földmívelésügyi miniszterrel egyet­értve rendelettel szabályozza. 31. §. Az adóköteles jövedelem meg­állapításánál az adózónak bármely jö­vedelemforrásból eredő nyers bevéte­léből kell kiindulni. A nyers bevételt nemcsak a készpénzbevétel alkotja, hanem a váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktár- vagy árujegy átruházásával, vagy bármi más módon történt fizetés, jóváírás, szol­gáltatás és minden olyan követelés, amely áruszállításért vagy munkatel­jesítmény fejében az adózót megilleti. A nyersbevételhez kell számítani to­vábbá az adózó által az adóztatás alap­ját képező évfolyamán termelt vagy elő­állított javakból az év végéig nem érté­kesített mennyiség pénzbeli értékét is. 32. §. (i) Az erdőgazdasági üzem tiszta jövedelmét az adóévben lezárt termelési időszakban kitermelt fatö­meg, vagy lábon eladott faállomány tőértékének és a gyakorolt mellékhasz­nálatok tiszta jövedelmének együttes összege alkotja. Tőért ék alatt azt az összeget kell érteni, amely az erdő­gazdasági üzem nyers bevételéből (a kitermelt fatömeg, vagy lábon eladott faállomány értékéből) az azt terhelő kiadások (termelési és kezelési költsé­gek) levonása után fennmarad. KJéjpv. iromány. 1939—1944. IV. kötet. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom