Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

281, szám ; általános kereseti adót a jelen §-ban megállapított állandó adótételek szerint, avagy a valóságos jövedelem alapján az általános szabályok szerint köteles-e fizetni, nem az év egy bizonyos részében vagy hónapjában, hanem az év túlnyomó részében foglalkoztatott segédek és tanoncok száma az irányadó. (i) A 65 éven felüli önálló kézműiparosok, valamint azok az önálló kézműiparosok, akiknek jövedelme túlnyomórészt napszámkeresetből származik, az (1) és (2) bekezdés szerint megállapított adótételek felét fizetik. (5) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azokra az önálló kézműiparosokra, akik nemcsak ipar üzletükben alkalmaznak segédet vagy tanoncot, hanem az elvállalt munkát égészen vagy részben otthon dolgozó iparosoknak adják ki feldolgozásra. (Ö) Azok az állandó üzlethely nélkül működő házalók, akik üzletüket gépjáróművel folytatják, minden gépjárómű után évi 240 pengőt, ezenfelül minden segéd után évi 20 pengőt tartoznak általános kereseti adó fejében fizetni. (7) A külföldiek, ha mint utazóügynökök folytatnak az ország területén üzletet és a fennálló államszerződések értelmében nem élveznek adómentességet, ez után a tevékenységük után évi 240 pengő általános kereseti adót fizetnek. (8) Azok az ügynökök (utazóügynökök) és alkuszok, akik a belföldön székhellyel, teleppel, vagy üzlethelyiséggel bíró vállalatok részére kereskedelmi ügyletek kötésévél vagy közvetítésével jutalék (alkuszdíj) ellenében iparszerűleg foglalkoznak, a készpénzben vagy váltóval, csekkel, áruval vagy munkateljesítménnyel, raktárvagy árujegy átruházásával, vagy bármi más módon kifizetett, illetőleg jóváírt jutalék (alkuszdíj) és minden jutálék(alkuszdíj )-követélés teljes összege után 3%-os általános kereseti adót fizetnek, amelyet járulékaival együtt a vállalat, telep vagy üzlet szavatosság mellett tartozik a jutalék (alkuszdíj) összegéből levonni. Ezt az adót az ügynök (utazóügynök), alkusz lakóhelye szerint vagy állandó lakóhely hiányában a megbízó telephelye szerint illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) a pénzügyminiszter által megállapítandó módon kell befizetni. Azok az ügynöki jutalékok (alkuszdíjak), amelyek után a vállalat (telep, üzlet) az adó befizetését igazolni nem tudja, a nyers bevételből le nem vonhatók és az adót az ilyen összeg alapulvételével akkor is ki kell vetni, ha a megbízónak adóköteles nyeresége, vagy jövedelme nincs. (9) A jelen §. alapján kivetett általános kereseti adók ellen a megállapításukról szóló fizetési meghagyás (határozat) kézbesítését, a házalók, a külföldi utazóügynökök és az ügynökök (utazóügynökök, alkuszok) általános kereseti adója ellen pedig az adó befizetését követő 15 napon belül a pénzügyigazgatósághoz lehet fellebbezéssel élni, amely végérvényesen határoz. 22. §. (1) Azok az adózók, akiknek jövedelme általános kereseti adó alá tartozik, az adóalapul vett tiszta jövedelmük után az államkincstár javára 1%-os pótlékot kötelesek fizetni. Azoknak az adózóknak terhére, akik az általános kereseti adót a jelen törvény 21. §-ában megállapított tételek szerint fizetik, az államkincstárnak járó pótlékot az általános kereseti adó 20%-ában kell megállapítani. (2) Ezt a pótlékot az általános kereseti adóval együtt és egy időben kell kivetni. Az általános kereseti adó alapjában, illetőleg az adó összegében beállott minden változást az államkincstárnak járó pótléknál is hivatalból figyelembe kell venni. 23. §. (1) Az építési vállalkozók általános kereseti adóját rendszerint az üzem (üzlet) székhelyén kell kivetni. Abban az esetben azonban, ha a vállalkozó valamely más községben (városban) oly terjedelmű építkezést vé-