Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

6 281. szám. delme legfeljebb 25 pengőt (21 "55 aranykoronát) tesz ki. 18. §. Az általános kereseti adó alapja általában az adóévet megelőző évben elért tiszta jövedelem. Az adóköteles tiszta jövedelem megállapításánál az adózó foglalkozásából (üzletéből, üzeméből stb.) eredő nyers bevételből kell kiindulni. A nyers bevételt nemcsak a készpénzbevétel alkotja, hanem a váltóval, csekkel, áru^ val vagy munkateljesítménnyel, raktár- vagy árujegy átruházásával, vagy bármi más módon történt fizetés, jóváírás, szolgáltatás és minden olyan követelés, amely áruszállításért vagy munkateljesítmény fejében az adózót megilleti. A nyers bevételhez kell számítani továbbá az adózó által az adóztatás alapját képező év folyamán termelt vagy előállított javakból az év végéig nem értékesített mennyiség pénzbeli értékét is. 19. §. Az időszaki (idény) vállalkozásoknál az általános kereseti adó alapja az idény alatt elért tiszta nyereség, ennélfogva az ilyen adózók általános kereseti adóját a következő évi rendes adókivetési eljárás bevárása nélkül az idény befejezte után soronkívül kell kivetni. 20. §. (i) Az általános kereseti adó alá tartozó olyan vállalatnál, amely részben adóköteles, részben adómentes és a mentességben részesített üzemágnak a vállalat összes üzemágaihoz való viszonya százalékos arányban állapíttatott meg, a nyereségnek azt a részét kell megadóztatni, amely a százalékos arány szerint az adóköteles üzemágakra esik. Ha azonban a vállalat az adómentes és az adóköteles üzemágakról jogszabály vagy a pénzügyminiszter rendelkezése alapján külön könyveket vezet, az adóalap kiszámításánál az adóköteles üzemről készített külön mérleg és veszteség-nyereségszámla az irányadó. (2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni abban az esetben is, ha a vállalatnak külföldön is van telepe és ez után a telep után a belföldön nem köteles adót fizetni. (3) A pénzügyminiszter akár általánosságban, akár esetről-esetre elrendelheti, hogy az a vállalat, amely részben adómentes, részben adóköteles, továbbá az a belföldi vállalat, amelynek külföldön telepe van és a külföldi telep után nem itt adózik, ezekről az üzemekről vagy telepekről külön könyveket vezessen s külön mérleget és veszteség-nyereségszámlát készítsen. 21. §. (1) Azok az önálló kézműiparosok, akik legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb két tanoncot tartanak, általános kereseti adó fejében fizetnek : 1. kisközségekben évi 12 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 8 pengőt, minden tanonc után évi 4 pengőt; 2. nagyközségekben évi 16 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 8 pengőt, minden tanonc után 4 pengőt; 3. az 50.000-nél kevesebb lakosú városokban évi 20 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 8 pengőt, minden tanonc után évi 4 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 1 pengő 50 fillért és az évi lakásbér minden 100 pengője után 1 pengőt; 4. a legalább 50.000 lakosú városokban évi 22 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 10 pengőt, minden tanonc után évi 5 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 2 pengőt és az évi lakásbér minden 100 pengője után 1 pengő 50 fillért; 5. Budapest székesfővárosban és a legalább 100.000 lakosú városokban évi 24 pengőt és ezenfelül a segéd után évi 12 pengőt, minden tanonc után évi 6 pengőt, az évi üzletbér minden 100 pengője után 3 pengőt és a lakásbér minden 100 pengője után 2 pengőt. (2) Ha az adózónak önálló lakása nincsen, hanem műhelyében lakik, az ilyen helyiséget az (1) bekezdés 3., 4. és 5. pontjának alkalmazása során lakásnak kell tekinteni. (3) Annak a körülménynek az elbírálásánál, hogy az önálló kézműiparos az