Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

281. szám. 5 gekben az egyszobás házak után 5 F-t, a kétszobás házak után 10 P-t, a legfeljebb 1500 lakosú községekben az egyszobás házak után 5 P 50 f-t, a kétszobás házak után 11 P-t, a legfeljebb 2000 lakosú községekben az

1 egyszobás házak után 6 P-t, a kétszobás házak után 12 P-t, a legfeljebb 5000 lakosú községekben az egyszobás házak után 6 P 50 f-t, a kétszobás házak után 13 P-t, a legfeljebb 10.000 lakosú községekben pedig az egyszobás házak után 7 P-t, a kétszobás házak után 14 P-t kell évi házadó fejében kivetni. (2) Azokban a községekben, amelyekben nem a föld, hanem a kő a szokásos építési anyag, a terméskőből épült házak után a házadót az (1) bekezdés 1. pontjában megállapított tételek szerint kell kivetni. (3) A pénzügyminiszter megengedheti, hogy az ' (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint vessék ki a házadót abban az esetben is, ha a ház tényleges birtokosa legfeljebb kétszobás lakóházát az év túlnyomó részében maga használja, azonban egyes lakrészeket az év egy részében, de legfeljebb három hónapi időtartamra üdülés céljára bérbead. A kedvezmény feltételeit és az eljárás szabályait a pénzügyminiszter rendelettel állapítja meg. (4) Az (1) bekezdésben megállapított adótételek fele összegét kell alkalmazni a községtől távolfekvő legfeljebb két szobából álló olyan lakóházakra, amelyeket a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó tényleges birtokosok a munkaidő alatt maguk használnak s amelyek az év egyéb részében lakatlanok. (5) A jelen szakasz rendelkezéseit a pénzügyminiszter a tízezernél több lakosú nagyközségek, valamint a városok tanyai településeire rendelettel kiterjesztheti. 13. §. Az elemi csapások (tűz, árvíz vagy földrengés), továbbá a háború által megrongált épületnél csak abban az esetben van adótörlésnek helye, ha az épületben okozott kár következtében a bérjövedelem vagy haszonérték is csökkent. 14. §. A házadó elsőfokú kivetése ellen irányuló fellebbezést a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 nap alatt a községi elöljárósághoz (városi adóhivatalhoz) írásban kell benyújtani, amely a fellebbezést az abban felhozott indokokra vonatkozó észrevételével együtt köteles az illetékes pénzügyigazgatósághoz a benyújtás napjától számított 8 napon belül felterjeszteni. 15. §. Adócsalást követ el az, aki abból a célból, hogy a házadó alól részben mentesüljön, a házbérjövedelmet az adóévet megelőző utolsó évnegyedre (novemberi házbérnegyedre), illetőleg november hónapra vagy pedig az adóévben a második évnegyedre (májusi házbérnegyedre), illetőleg május hónapra átmenetileg csökkenti, de a következő időszakra újból felemeli, hogy ily módon a megállapítandó adóalap az egész évre vagy az adóév második felére a tényleges házbér jövedelemnél kevesebb legyen. III. Kereseti adó. 16. §. (1) A mesterséges halastavakban folytatott haltenyésztésből, úgyszintén a nyilt vagy zárt vizeken folytatott halászatból származó jövedelem általános kereseti adó alá tartozik, akár maga a birtokos gyakorolja a halászati jogot, akár bérbeadás útján hasznosítja. (2) Ha a birtokosok halászati jogukat nem külön-külön gyakorolják, hanem halászati társaságot alakítanak, az általános kereseti adót nem az egyes birtokosok, hanem a társaság terhére kell kivetni. 17. §. Állandóan mentesek az általános kereseti adó alól azok a kizárólag mezőgazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők, akik egy község határában saját szükségleteik kielégítésére csak annyi földet bérelnek, amennyi földnek az összes kataszteri tiszta jőve-