Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

2 281. szám. («) A legelőknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapás, a földadó elengedésére igényt ad a tartós szárazság (aszály) és az árvíz, ha ennek folytán a legelő a gazdasági év túlnyomó részében nem legeltethető. (7) Az erdőknél, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak: a) az árvíz, a tüz, a hótörés és a jégtörés, a hó- és a jéggörgeteg (lavina), a szélvihar, b) a rovarok és a növénybetegségek az erdőknek valamely területrészén és nemcsak szórványosan egyes fákon, c) fiatal erdőknek az az elemi csapásnak számító letárolása, amit a rovarok vagy a növénybetegségek ellen való védekezés céljából az erdőrendészeti hatóság elrendelt, d) a tartós szárazság (aszály) összefüggő nagyobb területeken, ha a fiatal faállományt olyan mértékben károsítja meg, hogy annak legalább egynegyed részét okvetlenül pótolni kell. (8) A nádasoknál, mint rendkívüli károkat okozó elemi csapások, a földadó elengedésére igényt adnak : a) a jégeső, a tűz, a hótörés és a jég törés, b) a- növénybetegségek a nádasnak valamely területrészén. (9) A földadó elengedésére igényt ad a (2)—(8) bekezdésben fel nem sorolt más, esetről-esetre felmerülő elemi csapás is, ha annak földadóelengedésre igényt adó minőségét a pénzügyminiszter a földmívelésügyi miniszterrel egyetértőleg kimondja. 4. §. (1) Az adózók az elemi károkra vonatkozó bejelentésüket az ezzel megbízott két képviselőjük útján közösen is megtehetik. Megbízott képviselő csak az lehet, aki maga is birtokos ugyanabban a károsult dűlőben, amelyben a megbízóknak birtokuk van. Az a birtokos azonban, akinél a földbirtok összes kataszteri tiszta jövedelme ezer pengőt (nyolcszázhatvankét aranykoronát) meghalad, minden esetben külön írásbeli bejelentést köteles tenni. (2) A bejelentési határidők a következők : a) A jégeső, az árvíz, a tűz, a hőütés (hőguta), a fagy, a hótörés, a jégtörés által okozott károkat — az erdőkben okozott károk kivételével — a káreset megtörténtétől számított 8 nap alatt kell bejelenteni. Arvíz esetében a 8 napi határidőt az árvíz megszűnésétől kell számítani. b) A földárja által okozott belvíz, a tartós szarazsa g (aszály), a rovarok, a növénybetegségek, a mezei egerek által előidézett károkat — az erdőkben okozott károk kivételével — a termés szokásos letakarítási idejének kezdetét legalább 15 nappal megelőzőleg kell bejelenteni. c) A rovarok vagy a növénybetegségek által a szőlőkben okozott károkat a b) pont szerint, de legkésőbb szeptember hó 15. napjáig kell bejelenteni. d) Az erdőkben okozott károkat a káresettől számított 30 nap alatt kell bejelenteni. (3) Olyan esetekben, amikor az elemi csapás közvetlenül a termés letakarítása előtt vagy letakarítása közben következik be, a kárt a bejelentési határidőre való tekintet nélkül azonnal be kell jelenteni. 5. §. (1) Az elemi csapás mérvét a kataszteri birtokív helyrajzi számainak megfelelő földrészletek szerint negyedrészekben kell megállapítani és ennek megfelelően a földadó egynegyed, kétnegyed, háromnegyed, vagy négynegyed részben engedhető el. (2) A kár mérvének megállapítása során a kárbecslés időpontjában kataszteri holdankint mutatkozó termés mennyiségét az illető mívelési ágban és minőségi osztályban közönséges gazdálkodás mellett kataszteri holdankint tartósan nyerhető középtermés (átlagtermés) mennyiségéhez kell hasonlítani, a különbözetként mutatkozó kármennyiségről pedig ki kell számítani, hogy az a középtermés mennyisegének egynegyed, kétnegyed, háromnegyed