Képviselőházi irományok, 1939. IV. kötet • 281-346. sz.

Irományszámok - 1939-281. Törvényjavaslat az egyenesadókra vonatkozó egyes törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

281. szám. vagy négynegyed részét teszi. íia a számítás eredményekép kapott összeg az egynegyedet el nem éri, kárt meg­állapítani nem lehet; ha az egynegye­det meghaladja, de a kétnegyedet el nem éri, egynegyed részben, ha a két­negyedet meghaladja, de a háromne­gyedet el nem éri, kétnegyed részben, végül ha a háromnegyedet meghaladja, de a négynegyedet el nem éri, három­negyed részben kell a kárt megállapí­tani. (3) Ha a szántóföld abban a gazda­sági évben, amelyben elemi csapás károsította, még másodszor bevet­hető, a földadó az első termést ért négynegyed rész károsulásnál három­negyed részben, háromnegyed rész ká­rosulásnál kétnegyed részben, kétne­gyed rész károsulásnál pedig egynegyed részben engedhető el. Egynegyed rész károsulásnál földadóelengedésnek helye nincs. (4) Olyan szántóföldekre nézve, ame­lyeknek első termését nem érte elemi csapás, csak a másodikat, a földadó egynegyed része engedhető el abban az esetben, ha a második termés telje­sen megsemmisült. Ha a második termés ennél kisebb mértékben káro­sult, földadó-elengedésnek nincs helye. (5) Heteknél, ha az elemi csapás az anyaszénát károsította, négynegyed rész károsulásnál a földadó háromne­gyed részben, háromnegyed rész káro­sulásnál kétnegyed részben, kétnegyed rész károsulásnál pedig egynegyed részben engedhető el. Ha csak a sarjút érte elemi csapás, a földadó egynegyed része engedhető el abban az esetben, ha a sarjú teljesen megsemmisült. Ha a sarjú ennél kisebb mértékben káro­sult, földadóelengedésnek nincs helye. (Ö) Szénkénegezéssel, vagy ezt pótló más különleges eljárással fenntartott szőlőknél a szénkénegezés, vagy ezt pótló más különleges eljárás tartama alatt a földadó kétnegyed része en­gedhető el. (7) Mentesített ártérben fekvő föld­részleteknél árvíz által okozott károk címén csak gátszakadás vagy a gát magasságát meghaladó vízszin foly­tán bekövetkezett rendkívüli árvíz ese­tében van földadóelengedésnek helye. (s) Árvíz, fagy, földárja által okozott belvíz, vagy tartós szárazság (aszály) által okozott károk címén nincs helye földadóelengedésnek az olyan földrész­leteknél, amelyeknél az említett elemi csapások folytán időszakonkint meg­ismétlődő károkat már a földadókatasz­teri osztálybasorozásnál figyelembe vették, 6. §. A birtokos személyében be­állott változás bejelentésének elmulasz­tása esetében az új tényleges birtokos szabálytalanság miatt 100 pengőig ter­jedhető pénzbírsággal büntethető. 7. §. Az állami földmérési, katasz­teri helyszínelési és földadónyilvántar­tási közegek helyszíni működésével kap­csolatos szolgáltatásokkal felmerült költségek összegét a község (város) jogosult az érdekelt birtokosok ter­hére, az eljárással érintett kataszteri holdjaik és földrészleteik együttes szá­mának (az ú. n. holdrészleteknek) ará­nyában kivetni. II. Házadó. 8. §. Az orvosi, a mérnöki kamarák, az újságírói kamara, a színművészeti és filmművészeti kamara, az ipartestü­letek, a Vitézi Szék tulajdonában levő épületekben azok a helyiségek, ame­lyeket az említett intézmények kizáró­lag hivatalos célokra használnak, az anyák és csecsemők védelmével állami­lag megbízott szervezetek tulajdoná­ban levő épületekben azok a helyisé­gek, amelyek kizárólag az anya- és csecsemővédelem, illetőleg a csecsemő­gondozás céljaira szolgálnak, a levente­egyesületek tulajdonában levő épüle­tekben azok a helyiségek, amelyek ki­zárólag a kötelező levente-kiképzés, levente-otthon, illetőleg a lövészköte­lezettség teljesítésének céljaira szol­gálnak, állandóan mentesek a házadó alól. 1*

Next

/
Oldalképek
Tartalom