Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-181. A képviselőház közigazgatási és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 168. számú törvényjavaslat tárgyában

52 181. szám. vagy élethivatásszerű állandó foglalkozással bíró nő éspzenf elül maga vagy házastársa vagy a családfő állandó lakással rendelkezik, jogában áll a felhívás kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül az illetékes hatóságtól azt kérni, hogy a vizsgálatot lakásán tartsák meg. Ha az érdekelt a vizsgálat tartására kijelölt időpontban bármely okból a vizsgálatnak nem veti magát alá, a vizsgálatot harmadik személy akadályozza, vagy a vizsgálat a nő lakásán el nem végezhető, vele szemben a hatóság a továbbiakban az (1)—(3) bekezdések, értelmében jár el. (5) A (4) bekezdés alapján lakáson tartott vizsgálatért a vizsgált személy — amennyiben nála nemibetegségnek fertőzőképes vagy arra gyanús állapota nyert megállapítást — díjat köteles fizetni. A díjazás mértékét a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. (e) A belügyminiszter rendelettel állapítja meg azokat a kivételes eseteket, amikor nők vizsgálat céljából a (4) bekezdésben megjelölt esetekben is a kijelölt szervnél való megjelenésre kötelezhetők.« Ezek a rendelkezések a női hírnév védelmét vannak hivatva biztosítani. Nehogy azonban a törvényben biztosított kivételes elbánás indokolatlanul vétessék igénybe, egyrészt díjfizetési kötelezettség, másrészt a belügyminiszter által kijelölendő esetekre személyes megjelenési kötelezettség állapíttatott meg. A 37. §. (3)'bekezdésének végére a 21. §. (5) bekezdésénél beiktatott szöveggel megegyezően és az ott megjelölt indokok alapján a következő szöveg vétetett fel kiegészítésképpen : »A Magánalkalmazottak Biztosító Intézetét hozzájárulásra kell kötelezni azok után az összegek után is, amelyeket az elismert vállalati nyugdíjpénztárak az említett intézet egészségvédő és gyógyító eljárási alapja javára fizettek be.« A 43. §. (4) bekezdésének 1. pontjában a 44. §-nál elfogadott módosításra tekintettel a hivatkozás a 44. §. (3) bekezdése helyett a 44. §. (5) bekezdésére történik. A 44. §. (1) bekezdésében a »szülésznői tennivalók ellátásáról« szavak után az »— ideértve a szegény szülőnők ingyenes bábái segélyben részesítését is —« szavak elhagyattak. A módosításra szövegezési szempontból volt szükség. A 44. §. (1} bekezdése után új (2) és (3) bekezdésként a következő szöveg vétetett fel: »(2) Az 1908 : XXXVIII. t.-c. 27. §-áuak negyedik bekezdése akként módosul, hogy a belügyminiszter több községet, amely legfeljebb négy kilométeres körzeten belül fekszik és amelynek lakossága együttesen 2000-nél nem nagyobb, a törvényhatóság első tisztviselőjének meghallgatásával okleveles bába tartására kötelezett bábakörbe oszthat. (3) Az 1908 : XXXVIII. t.-c. 29. §-a utolsó bekezdésének első mondata akként módosul, hogy az okleveles bábát a bábakörbe osztott községek képviselőtestületei együttes gyűlésen választják.« Ez a módosítás főképpen a felvidéki és kárpátaljai bábakörök megalakításának nehézségei folytán vált szükségessé. Az 1908 : XXXVIII. t.-c. 27. §-ának negyedik bekezdése értelmében ugyanis bábát csupán két egymástól két kilométernél távolabb nem eső és 1600 lakost meg nem haladó község tarthat közösen. Ezzel szemben sok egészen kis község ennél távolabb fekszik egymástól, viszont a bábatartásról pénzügyi nehézségek folytán csupán közösen tud gondoskodni s így szükségesnek mutatkozott, hogy a lélekszám és a távolsági határok felemeltessenek, a közös bábatartás pedig szükség esetén több község részére is lehetővé tétessék.