Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.
Irományszámok - 1939-179. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról" szóló 79. számú törvényjavaslat tárgyában
28 179. szám. adómentesen kell kezelni és az árfolyam, illetőleg forgalmi (piaci) ár csökkenésével kapcsolatos veszteségek fedezésére kell felhasználni. A felhasználandó összeg megállapításánál az árfolyam, illetőleg a forgalmi (piaci) ár emelkedésével előálló összes többletet és az azok csökkenésével előálló összes hiányt számításba kell venni. Ha valamely értékpapírt, devizát és valutát, anyag- és árukészletet, amellyel kapcsolatban tartalékot létesítettek, értékesítenek, a tartaléknak azt a részét, amely az értékesített értékpapírra, devizára és valutára, valamint anyag- és árukészletre esik, el kell számolni. Ha a vállalat az értékpapírok, devizák és valuták, anyag- és árukészlet árfolyamának, illetőleg forgalmi (piaci) árának csökkenésével kapcsolatos veszteségét megfelelő tartalék hiányában egészben vagy részben az üzleti eredmény terhére számolta el, az árfolyamnak, illetőleg forgalmi (piaci) árnak a későbbi években bekövetkező emelkedése esetében az emelkedéssel kapcsolatos nyereséget az előzőleg elszámolt veszteség mértékéig el kell számolni.« A 14. §. (*) bekezdésével kapcsolatban a bizottság szükségesnek tartotta azt, hogy a pénzügyminiszter által termeléspolitikai szempontokból adómentesen engedélyezhető rendkívüli leírások és tartalékolások köre a szoros értelemben vett termeléssel foglalkozó vállalatokon kívül a közgazdasági szempontokból jelentős egyéb vállalkozásokra is kiterjesztessék. Ebből a célból a törvényjavaslatban foglalt szöveg helyébe a következő szöveget iktatta : »Ha a vállalat termelőeszközeit, gépi vagy egyéb berendezéseit a technika, vagy az igények fejlődése következtében újabb, nagyobb teljesítőképességű, vagy kevesebb üzemi költséget igénylő termelőeszközökkel, vagy gépekkel, jobb és korszerűbb berendezésekkel cseréli ki, a pénzügyminiszter megengedheti, hogy a vállalat az új beszerzések következtében kiselejtezett termelőeszközök, gépi vagy egyéb berendezések értékét — azok használhatóságára való tekintet nélkül — adómentesen leírja vagy tartalékolja.« A 15. §. (i) bekezdése 3. pontjának első és második sorában a »járandóságokat« szó helyébe »összegeket« szó iktattatott be, mert ez áll összhangban a 18. §-ban foglalt rendelkezésekkel. A 19. §. (5) bekezdésének hetedik sorában előforduló sajtóhiba kiigazításaként az »előző« szó helyébe »első« szó vétetett fel. A 39. §. (1), (2), (5), (7), (8) és \9) bekezdéséhez. A bizottság tagjai többségének véleménye megegyezett abban, hogy a törvényjavaslatban foglaltak szerint a közigazgatási bíróság ítélkezését helyettesítő döntőbizottság létesítésére — az odautalt kérdések különleges közgazdasági szaktudást igénylő természeténél fogva •— szükség van. Ebből a szempontból a bizottság a szóbanlevő §. (1) bekezdésében felsorolt kérdéseken felül a 13. §. 16. pontjában szabályozott szolgálati járandóságok elbírálása körül felmerülő vitás kérdéseket is a döntőbizottság elé utalandónak minősítette. Abból a célból azonban, hogy a döntőbizottság zavartalan működése minél jobban biztosíttassék, a bizottság a döntőbizottság tagjainak számbeli meghatározására vonatkozó rendelkezés és az ezzel összefüggő többi szabályok módosítását tartotta szükségesnek. Az előadottakból kifolyólag a bizottság a §. (1) bekezdése második sorába az »ellen« szó után a következő szavakat iktatta : »a 13. §. 16. pontjában említett szolgálati járandóságok,«. A (2) bekezdés jelenlegi szövege első mondatának attól a részétől, hogy »továbbá hét rendes . . .« a következő szöveget vette fel: »továbbá a pénzügyminiszter által meghatározott számú bizottsági tagból áll, akiket felerészben — az elnököt is beleértve — a pénzügyminiszter nevez ki, felerészben pedig egymásközti egyenlő arányban a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete és a Magyar
