Képviselőházi irományok, 1939. III. kötet • 176-280. sz.

Irományszámok - 1939-179. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról" szóló 79. számú törvényjavaslat tárgyában

179. szám. 29 Gyáriparosok Országos Szövetsége küld a bizottságba. »A bizottság elnökét a pénzügyminiszter nevezi ki s ugyancsak a pénzügyminiszter jelöl ki elnökhelyetteseket a tagok sorából.« Az («), (7) és (8) bekezdések helyébe a következő szöveg vétetett fel: »(5) Az elnök jelöli ki a tárgyalási napokat, valamint az azokon résztvevő elnökhelyetteseket és hét bizottsági tagot, éspedig — az elnökhelyettest is beleértve — felerészben a pénzügyminiszter által kinevezett, felerészben pedig egymásközt egyenlő arányban a Magyar Nemzeti Bank, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége által kiküldött tagok közül.« »(7) A döntőbizottság a hozzá érkezett fellebbezéseket szóbeli tárgyaláson intézi el. A tárgyalás nem nyüvános, azon a bizottság tagjain és az előadón kívül csak a fellebbező fél vehet részt, akit a felszólalás joga is megillet. A bizottság előadója szavazati jog nélkül a pénzügyminiszter által kijelölt pénzügyi tisztviselő. A tárgyaláson ezenfelül ugyancsak szavazati jog nélkül a pénzügyigazgatóság és a pénzügyminiszter kiküldöttje is részt vehet. (8) A határozathozatal feletti tanácskozáson csak az elnök, a bizottság tagjai és az előadó lehetnek jelen. Az előadó a tanácskozás során olyan új adatot vagy érvet, amelyet a tárgyaláson jelen volt fél előtt fel nem említett, nem hozhat fel. Az elnök gondoskodik arról, hogy a tényállás minden irányban felderíttessék. Ha a bizottság szükségesnek találja — esetleg a tárgyalás elhalasztásával — szakértők meghallgatását vagy más bizonyításfelvételt is elrendelhet.« A {9) bekezdés második és harmadik mondata, továbbá a negyedik mondatban lévő »és póttagjainak« szavak a (2) és az (5) bekezdésben foglaltakra tekintettel töröltettek. A 43. §-hoz. Az adócsalás kérdését szabályozó rendelkezésekkel kapcsolatban a bizottság szükségesnek tartotta, hogy a vállalat részéről a felügyeletet vagy ellenőrzést gyakorló személynek szándékos vagy gondatlan mulasztása megfelelő büntetőjogi megtorlásban részesíttessék. Ebből a célból a §-ba új (4) bekezdésként a következő rendelkezés vétetett fel: »(4) Ha az adócsalás elkövetésénél a vállalat részéről arra hivatott személyt a felügyelet vagy ellenőrzés gyakorlásában, akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a felügyeletre vagy ellenőrzésre hivatott személy, illetőleg a megbízó — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal büntetendő.« A 45. §-hoz. A törvényjavaslatban szabályozott kérdések végrehajtásához fűződő fontos érdekekre tekintettel a bizottság indokoltnak tartotta a vállalat által elkövetett adócsalásért elítélt természetes személy terhére megállapított pénzbüntetésért a vállalatot is egyetemlegesen felelőssé tenni. Ezért a §-ba új bekezdésként a következő rendelkezés vétetett fel : »(2) Adócsalás esetében a vállalatot is kötelezni kell a pénzbüntetésnek az elítélttel (elítéltekkel) egyetemlegesen való megfizetésére.« A módosítás következtében a törvényjavaslatba felvett régi rendelkezés elé a »§.« jel után »(1)« jelzés vétetett fel. Az 50. §-hoz. A törvényjavaslat tárgyalásának elhúzódása következtében e §. (1) bekezdésének második sorába az »1. napján lép hatályba« szavak helyébe a következő szavak vétettek fel: »elsejével kezdődő érvénnyel, kihirdetése napján lép hatályba.« Tekintettel arra, hogy az 1938 : XX. t.-c. 18. §-a a vállalat terhére kivetett beruházási hozzájárulásnak az adó alapjából való levonására nézve tiltó rendelkezést tartalmaz, az ezzel kapcsolatos viták elkerülése érdekében a bizottság szűk-