Képviselőházi irományok, 1939. II. kötet • 79-175., III. sz.

Irományszámok - 1939-168. Törvényjavaslat a gümőkór és a nemibetegségek elleni védekezésről, valamint a közegészségügyi törvények egyes rendelkezéseinek módosításáról

362 168. szám. .'•*'.- ::A (3) bekezdés át orvosi igazolást megelőző dajka vizsgálat részletes szabályo­zását belügyminiszteri hatáskörbe utalja. A 32. §-hoz. E §. rendelkezései a nemibetegségekre vonatkoztatottan meg­felelnek a 9. §-ban a gümőkórral kapcsolatos előírásoknak. A 33. §-hoz. A jelen törvénytervezet a nemibetegekre olyan súlyos köte­lezettségeket hárít, hogy a nemibetegségek kórisméjének szakszerű és az orvostudo­mány mai állásának megfelelő megállapításához közérdek fűződik. Különös jelentőséggel bír ez okból, hogy a diagnózisnál oly fontos yérsavóvizsgálatok vég­zése megbízható laboratóriumokban történjék. A fenti célra igénybevehető inté­zetek kijelölési jogát erre tekintettél a belügyminiszternek kellett fenntartani. ,. A. laboratóriumi vizsgálatok eredményének felülvizsgálását ugyancsak- a hozzáfűződő jogkövetkezményekre tekintettel kellett lehetővé tenni. E célra a (2) bekezdés az Országos Közegészségügyi Intézet díjmentes igénybevételét biz­tosítja. A felülvizsgálati eljárás szabályozása rendeleti úton fog megtörténni. A 34. §-hoz. E §. feljogosítja a belügyminisztert, hogy a nemibetegségek megállapítása és leküzdése céljából bármilyen széleskörű vérsavóvizsgálatot, egyes foglalkozási ágakban pedig általában nemibetegség szempontjából való vizsgálatot elrendelhessen. Tekintetbe jöhet bizonyos veszélyeztető foglalkozási ágak tömeges orvosi megvizsgáltatása. A jövő nemzedék egészségvédelme céljából elrendelhető vizsgálatok főként az iskolás kisgyermekekre és a tanulóifjúságra vonatkoznak, de ilyen elbírálás alá esik a terheseknek a világrahozott szifilisz megelőzését szolgáló nagyfontosságú vérsavóvizsgálata is. ; A 35. §-hoz. E §. a nemibetegségek elleni védekezés intézményeit sorolja; fel összefoglalóan. A 36. §-hoz. E §. magyarázatát elsősorban a 12. §-nál elmondottak adják. A (3) bekezdés 1 kijelöli, hogy nemibeteggondozó intézetet hol kell kötelezőleg felállítani. E részben az általános indokolás tartalmaz részletes ismertetést. A (4) bekezdésben foglalt intézkedés a nemibeteggondozó intézetek tekintetében lényegében a tüdőbeteggondozó intézetekre nézve a 13. §. (2) bekezdésében tett intézkedésekkel azonos. A nemibeteggondozó intézet működési területe azonban belső és külső területre oszlik s maga az intézet központja a belső működési terü­leten fejt ki tevékenységet. ­A nemibeteggondozó intézeti hálózat nem lévén olyan sűrű, mint azt a tör­vényjavaslat a gümőkór elleni védekezésnél tervezi, indokoltnak mutatkozott az (5) bekezdésben a belügyminiszter részére felhatalmazást biztosítani arra, hogy szükség esetén bármely helyen, gondozóintézetet állíthasson fel, illetőleg olyan helyen is fenntarthasson meglévő intézményt, ahol különben gondozóintézet a javaslat szerint nem működnék. . A 37. §-Jwz. Míg a tüdőbeteggondozó intézetet az állam, törvényhatóságok vagy községek csak önállóan tarthatják fenn s csupán hozzájárulás alakjában •vehetnek részt az állami intézmény fenntartásában az önkormányzati testületek is, addig a nemibeteggondozó intézetek tekintetében a törvénytervezet (1) bekez­dése a felsoroltak által történő közös fenntartást is lehetővé kívánja tenni. Indoka ennek az, hogy a nemibeteggondozó intézetek eddig is ilyen ú. n. munkaközösségi alapon létesültek és tartattak fenn, jogviszonyaikra nézve a 258.000/1934. B. M. .számú rendelet előírásai voltak irányadók. A (2) és {3) bekezdés a biztosító intézetek és biztosító szervek hozzájárulási kötelezettsége tekintetében a 21. §-nál elmondottakhoz hasonlóan rendelkezik. Közös fenntartás esetére meg kell állapítani azt, ki tekintessék az intézmény rendelkezésre jogosult fenntartójának. A (4) bekezdés erre tartalmaz rendel­kezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom