Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

19. szám. 65 laltattak, figyelembevéve a mai jog és a gazdasági élet fejlődését s a külföldi jogalkotást is. Külföldi jog. Németország. III. Ami a külföldi jogalkotást illeti, egyes külföldi államokban az árurészletügylet külön szabályozás tárgya. így Németországban a kérdést az 1894. évi május hó 16-i törvény szabályozza. E törvény értelmében a részletfizetések nemteljesítése esetében az eladó az ügylettől elállhat s mindegyik fél köteles a másik féltől kapott szolgáltatásokat visszaadni. Ezzel ellenkező megállapodás semmis. Elállás esetében az eladó a használatért és az áruban a vevő hibájából beállott kárért kártérítést követelhet, úgyszintén az értékcsökkenésért megfelelő megtérítést is (2. §.). Kötbér kikötésének helye van, azt azonban a bíróság mérsékelheti. A részletfizetés kedvezményének elvonását is ki lehet kötni, de csak arra az esetre, hogyha a vevő legalább két egymásután következő részletfizetéssel maradt egészen vagy részben hátralékban és a hátralékban levő összeg a vételár egytized részét meg nem haladja (4. §.). A tulajdonjog fenntartásának helye van, ha azonban az eladó fenntartott tulajdonjogát gyakorolja, ezt az ügylettől való elállásnak is kell tekinteni (5. §.). A törvény rendelkezései palástolt ügyletre is érvényesek, sorsjegyeket és értékpapírokat részletfizetés mellett eladni pénzbüntetés terhe mellett tilos (7. §.). Ha a vevő kereskedő, a törvény rendelkezései nem nyernek alkalmazást. Ausztria. Ausztriában a kérdést az 1896 április 27-i törvény szabályozta. A törvény meghatározását adja az árurészletügylet fogalmának. E meghatározás szerint ingó dolog eladására vonatkozó ügyletet részletügyletnek kell tekinteni, ha a vételár részletekben van megállapítva és ha az áru a vételár teljes kifizetése előtt a vevőnek átadatott (1. §.). Elállás esetében az eladó köteles az előleget, a már megfizetett részleteket, a kamatokat és a szükséges és hasznos beruházásokat megtéríteni, a vevő pedig köteles a dolgot visszaadni és használati díjat fizetni. A részletfizetési kedvezmény megvonását szerződésben ki lehet kötni, de csak arra az esetre, ha a vevő legalább két egymásután következő részlettel hátralékban van. A törvény megadja a vevőnek a jogot, hogy az ügyletet feléntúli sérelem címén megtámadhassa, még akkor is, ha az áru igazi értékét ismerte vagy ha előzetesen ki is jelentette, hogy a dolog reánézve rendkívüli becsértékkel bír. Ez a jog megilleti a vevőt akkor is, ha az árurészletügylet kereskedelmi ügylet. Erről a jogról való lemondás érvénytelen (4. §.). Ha az eladó a részletügyletről a vevővel okiratot állíttatott ki, köteles a vevő részére megfelelő ellenokiratot kiállítani. A vevőnek erről a jogról való lemondása érvénytelen, az eladó pedig pénzbüntetéssel sújtható (5. §.). Azzal a vevővel szemben, aki a törvény hatályosságának területén lakik, nem lehet igénybe venni a szerződéskötés helyének illetékességét. Az eljárásra a sommás eljárás irányadó, a bíró törvényes bizonyítási szabályokhoz nincs kötve, ennek megfelelően a határozat hozatalában azokat a szóbeli megállapodásokat is figyelembe veheti, amelyeket a felek az írásbeli szerződésbe nem vettek fel. A törvény rendelkezései a palástolt ügyletekre is irányadók. Nem nyernek azonban alkalmazást, ha a vevő részéről az ügylet kereskedelmi ügylet. Csehország. Csehországban a kérdést az 1935 április 12-i törvény szabályozza. A törvény a részletügylet fogalmát szabatosan meghatározza, e szerint a kereskedelem vagy Képv. iromány. 1939h—1944. I. (kötet. 9