Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

66 19. szám. az ipar körében hivatásos közvetítő közvetítése mellett ingó dolog eladása iránt kötött ügylet részletügylet, ha a vételárat a szerződés szerint legalább három részletben kell fizetni s a dolog a vevőnek a vételár lefizetése előtt átadatik (1. §.). A törvény értelmében a részletre eladott dolog tulajdonjogát az eladó magának írásban fenntarthatja, úgyszintén írásbeli előzetes megállapodás szükséges ahhoz is, hogy az eladó a vételárat egy összegben követelhesse, de ezt csak arra az esetre lehet kikötni, ha a vevő két egymásután következő fizetési határidőt elmulasztott és az elmulasztott részletfizetések összege a vételárnak legalább egytized része. Az eladó köteles a vevőt arról, hogy az eladási árat egy összegben követeli, írásban értesíteni, egyben pedig az elmulasztott részletek fizetésére legalább nyolc napi halasztást adni. Az ügylettől való elállás jogát az eladó csak úgy gyakorolhatja, ha a szerződés megkötése alkalmával ezt írásban kiköti. Elállás esetében az eladó a foglalót, a fizetési részleteket, törvényes kamatokat és a szükséges beruházásokat tartozik a vevőnek szolgáltatni, ezzel szemben pedig a vevő köteles a dolgot az eladónak kiadni és a használatért, valamint a kopásért kártalanítást tartozik fizetni (5. §.). Használati díjat a felek előre nem állapíthatnak meg, ilyen irányú megállapodásuk érvénytelen. Úgyszintén érvénytelen az a kikötés is, hogy a vevő köteles az ügyletre vonatkozó okiratokat és nyugtákat az eladónak visszaadni (8.§.). A vevő terhére a törvénnyel ellenkező kikötés érvénytelen (16. §.). A vevő a vételár kifizetéséig jótállást követelhet (10. §.). Az ügyletet feléntúli sérelem címén meg lehet támadni akkor is, ha ez a magánjog általános szabályai szerint nem volna lehetséges. A feléntúli sérelem címén gyakorolható három évi megtámadási időt a felek szerződésben nem rövidíthetik meg (11. §.). A törvény rendelkezései a bérleti szerződés formájába burkolt, palástolt ügyletekre is irányadók, nem nyernek alkalmazást azonban azokra az ügyekre, amelyek tárgyának értéke a 10.000 K-t meghaladja (18. §.). A vevővel szemben részletügyletből eredő követeléseket kizárólag csak a vevő lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt lehet érvényesíteni (12. §.). Ezenfelül az olasz kereskedelmi törvény legújabb 1925. évi tervezetének 399. §-a is foglal magában a részletügyletre vonatkozó rendelkezéseket s igyekszik enyhíteni azokat a méltánytalanságokat, amelyeket a clausula cassatoria és a tulajdonjog fenntartása a részletügylet tekintetében előidézhet (v. ö. Galgano: Annuario 1927. I. k., 228.). Angliában napjainkban áll tárgyalás alatt az ú. n. Hire Purchase Bili, amely a tulaj donjogfenntartás mellett kötött ügyletek tekintetében tapasztalható méltánytalan eseteket kívánja kiküszöbölni (The Economist c. lap, 1938. évi 16. és 23. sz.). II. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. Az 1. §. első két bekezdése azokat az ügyleteket sorolja fel, amelyek a javaslatban foglalt rendelkezések által kivétetnek. Nevezetesen nem esik a törvény rendelkezései alá az olyan ügylet, amelyet kereskedő mezőgazdasági gépnek, varrógépnek vagy kerékpárnak részletfizetésre eladása iránt nem kereskedővel köt. A kereskedelmi forgalom szempontjából ugyanis kereskedőknek egymás között kötött ügyleteire a javaslat rendelkezéseinek alkalmazása nem látszik okvetlenül szükségesnek, sőt a kereskedelmi forgalmat szükség nélkül kedvezőtlenül befolyásolná. Nem esik ezenfelül a törvény rendelkezései alá az ügylet, ha a vételárt három részletnél nem több, vagy bár több részletben kell ugyan fizetni, de az egyes részletek félévet meghaladó időközökben esedékesek.