Képviselőházi irományok, 1939. I. kötet • 1-78., I-II. sz.

Irományszámok - 1939-19. Törvényjavaslat az árurészletügylet egyes kérdéseinek szabályozásáról

64 19. szám. A javaslat lényegesebb rendelkezései. A javaslat lényegében a mezőgazdasági gép, varrógép és kerékpár vétele iránt kötött részletügyletet szabályozza, mint amely ügylet tekintetében leginkább szorul védelemre a gazdaságilag kedvezőtlenebb helyzetben levő vevőközönség. A szórakoztatás céljára szolgáló vagy fényűzés fogalma alá eső árukra a javaslat rendelkezéseit aligha volna indokolt kiterjeszteni (rádió, ékszerek), úgyszintén azokra az árukra sem, amelyek vevőközönsége túlnyomórészben az értelmiség köréből kerül ki (írógép, autó, könyv). Külön megfontolást igényelnek azonban a nem fényűző kényelmet szolgáló házieszközök, berendezési tárgyak, bútorok, ruházat vétele iránt kötött részletügyletek. Ezeket a javaslat ezúttal a szabályozás körébe azért nem vonta, mert ezek megszerzése nem minden esetben és nem feltétlenül szükséges a gazdaságilag gyengébb anyagi viszonyok között levő vásárlóközönségnek. Egyébként annak idején a háborúról szóló kivételes hatalom alapján kibocsátott, már fentemlített rendeletek is csupán a varrógép és a mezőgazdasági gépek részletügyleteire terjeszkedtek ki. A javaslatban foglalt az a rendelkezés azonban, hogy a vevő az áru átvétele előtt a szerződés megkötésétől számított nyolc nap alatt az ügylettől visszaléphet, általános jelentőségénél fogva kiterjed háromszáz pengő értéken alul mindennemű árurészletügyletre nézve, ha az árut kereskedő adja el nem kereskedőnek. A javaslat ugyanis nem terjeszkedik ki a részletügylettel foglalkozó ügynökök működésének a szabályozására, ezt kívánja pótolni a vevő részére adandó visszalépési jog, mely az ügynökök rábeszélésére meggondolatlanul kötött ügyletek érvénytelenítésére nyújt lehetőséget. Fontosabb rendelkezései a javaslatnak, hogy kötbért s a már lefizetett részletek elvesztését nem lehet kikötni, a részletfizetési kedvezmény megvonását is csak arra az esetre, ha a vevő legalább két fizetési részletnek megfelelő és a vételár egytized részénél nagyobb összeg fizetésével késedelmes ; váltót ötszáz pengőn aluli ügylet vételára fejében venni tilos, kivéve, ha a váltó az összeg, lejárat és egyéb kellékek tekintetében megfelel a felek megállapodásának ; az eladó a részletügylettől csak tüzetesen meghatározott esetekben állhat el, a vevő azonban, ha az árut még nem vette át, az ügylet megkötésétől számított nyolc napi záros határidő alatt indokolás nélkül elállhat. A tulajdonjog fenntartásával eladott árura az eladó vételárkövetelésének biztosítása és behajtása végett végrehajtást nem vezethet. Ezer pengő értéket meg nem haladó választott bíróság iránti szerződés semmis, ha a bíróság tárgyalását nem a vevő lakóhelyén, vagy a vevő lakóhelye szerinti illetékes kir. járásbíróság székhelyén kell tartani. Az olyan megállapodás, amely az eladó törvényes szavatosságát kizárja vagy korlátozza, érvénytelen, egyébként pedig érvénytelen minden olyan megállapodás is, amely a javaslat rendelkezéseitől a vevő hátrányára eltér. A javaslat rendelkezései nem vonatkoznak az olyan ügyletre, amely a vevőre nézve kereskedelmi ügylet, valamint az olyan vételi ügyletre, amelynek értelmében a vételárt három részletnél nem több részletben, vagy ha ß, részleteket félévet meghaladó időközökben kell fizetni, alkalmazni kell azonban a javaslatot az olyan ügyletre, amely a részletügylet célját nem adásvételi, hanem bérleti vagy más szerződés alakjában kívánja megvalósítani. A javaslatnak az a rendelkezése, amely a vevőnek nyolc napi visszalépési jogot ad, kiterjed mindennemű árurészletügyletre, ha a vételár háromszáz pengőt meg nem halad s ha a vevő nem kereskedő. Egyéblént a tervezett rendelkezések nagyrészt azokat a rendelkezéseket foglalják magukban, amelyek már a 4.172/1916. M. E. számú rendeletben is fog-