Képviselőházi irományok, 1935. XIII. kötet • 712-764., X-XV. sz.
Irományszámok - 1935-717. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
717. szám. 7 717. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 13.083/1938. f. ü. szám alatt Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. 10.333/9—1938. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen Hajdú Miklós budapesti lakos, ügyvéd főmagánvádló feljelentésére büntető eljárást indított az »Űj Magyarság« című politikai napilap 1938. évi augusztus hó 7. napján kiadott 177. számában megjelent »Bécsben megtalálták az osztrák-zsidó szabadkőműves páholyok magyarországi tagjainak névsorát« feliratú cikk tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: »Az egész jobboldali magyar közvélemény nagy érdeklődéssel forgatta ez év tavaszán azt a könyvet, amelyet Palatínus József adott ki ,,A szabadkőművesség bűnei 4 * címmel. Annakidején az Üj Magyarság is részletesen ismertette a munkát, amely szenzációs leleplezésekkel szolgált a feloszlatott magyarországi szabadkőműves páholyokról, a vakoló testvérek viselt dolgairól s megmutatta; kik voltak a magyarországi szabadkőművesség irányítói s mikor a forradalmak után a kormány ezeket a veszedelmes, destruáló szervezeteket feloszlatta, milyen burkolt módon folytatták tevékenységüket. Érdekes, hogy a baloldali sajtó, amely megbántott kórusban szokott felharsanni, valahányszor a levitézlett liberális világ egy-egy bűnét napfényre ráncigálja valaki, valahányszor a közvélemény elé tárják a letűnt rendszer bűneit, Palatínus József könyvére mélységesen hallgatott, sőt még a legközvetlenebbül érdekeltek, a könyvben szereplő szabadkőművesek maguk sem tiltakoztak. Mindössze annyi történt, hogy az elévülési határidő után néhányan megpróbálták hírlapi nyilatkozatokban letagadni szabadkőműves múltjukat. Hajdú (Hónig) Miklós pedig a könyv megjelenése után négy hónappal kérte Palatínus József munkájának elkobzását. Ilyen előzmények után történt aztán, hogy Palatínus József leleplezései nyomán a hatóságok is felfigyeltek a feloszlatott szabadkőműves páholyok utódainak, a különböző jótékonykodó egyesületek álarca mögé húzódott munkájára, s ezeket a fedőszervezeteket rövid időn belül fel is oszlatták. Ennél az első kötetnél is sokkal érdekesebbnek Ígérkezik ,,A szabadkőművesség bűnei" című munka második része, amelybe Palatínus József tizenhétezer szabadkőműves névsorát gyűjtötte össze. Ez a szám egyáltalán nem túlzás, hiszen Magyarországon működtek az összeomlásig a monarchia összes szabadkő-
