Képviselőházi irományok, 1935. XIII. kötet • 712-764., X-XV. sz.
Irományszámok - 1935-717. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségével gyanúsított Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
8 717. szám. műves páholyai és körei. Ausztriában annakidején tilos volt a „vakoló testvérek" munkája, így aztán az örökös tartományok szabadkőművesei határszéli városokban gyűltek össze, ahol húsz osztrák páholy és három osztrák kör működött. Magyarországon ugyanakkor Budapesten 32, vidéken 52 páholy, meg 11 kör destruált a nemzeti gondolat és a faji eszme ellen. A páholyok és körök az 1920ban feloszlatott magyarországi szimbolikus nagypáholy fennhatósága és védelme alá tartozik. Palatínus József könyvének készülő második kötete ismerteti azok névsorát, akik 1868-tól 1920-ig tagjai voltak a magyarországi páholyoknak, a kötet második része pedig a nemrég feloszlatott szabadkőműves áljótékonysági intézmények és a titokban működő páholyok tagjainak névsorát adja azokból az évekből, amikor már törvény tiltotta nálunk is a szabadkőműves munkát. A könyvnek ebből a részéből kiderült, hogy az 1920 és 1937 között nemcsak a régi szabadkőművesek folytatták valamilyen fedő szerv mögött a régi destruáló munkát, hanem a szabadkőművesség új tagokkal is gyarapodott. A szerző rendkívül érdekes statisztikát is készített a szabadkőművesség leleplezésével kapcsolatban a magyarországi névváltozásokról is. Felsorolja mindazokat, akik 1868-tól 1937-ig magyar nevet vettek fel s ezekből a számokból kiderül, hogy huszonhat év alatt, 1894-től 1919-ig bezáróan 60.239 névváltoztatási kérvényt intézett el a belügyminisztérium s a 103.534 magyar nevet felvett állampolgár közül 65.670, tehát 63*42 százalék volt a zsidó. Az Anschluss alkalmával a hatóságok lefoglalták a különféle osztrák páholyokban az aktákat, névsorokat s ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy a magyarországi zsidó szabadkőművesek az 1920-ban történt páholyfeloszlatás után rituális munkájuk színhelyét Bécsbe, Grácba és a többi osztrák fővárosba tették át. A főpáholy a bécsi In Labori Virtus volt, idejártak havonként váltott turnusokban a magyarországi szabadkőművesek. Az Üj Magyarságnak módjában van a húsz esztendő óta bécsi páholyokban dolgozó magyarországi szabadkőművesek listájáról néhány érdekes nevet már most nyilvánosságra hozni. E szerint a következő „vakoló testvérek" jártak sűrű időközben a szomszédos Bécsbe:«. , Befejezésül a cikk az említett szabadkőműves páholy magyarországi tagjainak névsorát közli, amelyben többek között nevezett főmagán vádlót is felsorolja és szerepelteti. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő: Hajdú Miklós ügyvéd sérelmére sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszik feltüntetni. A szóbanforgó hírlapi közlemény névtelenül jelent meg, a lap felelős szerkesztője pedig a cikk szerzőjét felhívás dacára sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva a vád tárgyává tett hírlapi közleményért Milotay István országgyűlési képviselő felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Milotay István országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1939. évi február hó 7. napján tartott ülésében. Pinezich István s.lc., vitéz Tóth András s. h, a mentelmi bizottság elnöke. _ a mentelmi bizottság előadója
