Képviselőházi irományok, 1935. XIII. kötet • 712-764., X-XV. sz.

Irományszámok - 1935-754. A képviselőház közjogi, közgazdasági és közlekedésügyi, közoktatásügyi igazságügyi, valamint földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" szóló 710. számú bizottsági jelentéshez mellékelt törvényjavaslat egyes szakaszai és az azokhoz benyujtott módosítások tárgyában

IM. szám. 80 is* ' Ezek tekintetében ugyanazoknak az alapelveknek kell érvényesülniük, mint a sajtókamara, továbbá a szín- és filmművészeti kamara tekintetében. Helyénvaló tehát az utóbb említett kamara létesítéséhez hasonló felhatalmazást a minisztériumnak ezúttal is megadni. A minisztérium a javasolt rendelkezés alapján mérlegelni fogja, hogy mely időpontban helyénvaló új művészeti kamara létesítése, úgyszintén — a javasolt rugalmas szövegezésnek megfelelően — azt is, mennyiben kell ezzel kapcsolatban a szín- és filmművészeti kamara szervezetét és összetételét is megváltoztatni. Ezen elgondolás alapján a bizottság a 9. §-t utolsó bekezdésként az alábbi szöveggel egészítette ki: »Felhatalmaztatok a minisztérium, hogy az 1938 : XV. t.-c. 2. és 3. §-ában és. a jelen §-ban foglaltaknak szem előtt tartásával művészeti kamarák felállításáról gondoskodjék.« A 11. §-hoz. A §. második bekezdésének kilencedik sorában »a színház műsorának« szavak helyett »a műsor« szavakat vette fel a bizottság, ugyanennek a §-nak harmadik bekezdése helyett pedig a következő szöveget iktatta: »Mozgófényképet előadó vállalatnál alkalmazott igazgató vagy igazgatási tennivalókat ellátó ügyvezető csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja.« .A 12. §-hoz. A bizottság a §. eddigi szövege helyébe az alábbi szöveget iktatta : »Állami egyedáruság alá eső cikkek árusítására engedélyt, úgyszintén hatósági engedélytől függő hasznothajtó olyan egyéb jogosítványt, amelynek engedélyezése vagy engedélyezésének megtagadása a hatóság szabad mérlegelésétől függ, zsidónak nem lehet adni. A jelen törvény hatálybalépése előtt zsidóknak kiadott {zsidók által megszerzett) ilyen engedélyeket (jogosítványokat) a törvény hatálybalépésétől számított öt év alatt, dohánynagyárudai és dohánykisárudai engedélyt, saját termésű bornak kismértékben eladására jogosító engedélyt, továbbá megyei városban, úgyszintén nagy- és kisközségben fennálló italmérési és italeladási engedélyt a törvény hatálybalépésétől számított két év alatt, gyógyszertári jogot a törvény hatálybalépésétől számított három év eltelte után kezdődő öt év alatt meg kell vonni. Az állami egyedáruság alá eső cikkek előállítására vagy feldolgozására és értékesítésére vonatkozó engedélynek (jogosítványnak) az előző bekezdés szerinti megvonását vagy az engedély meghosszabbításának (megújításának) megtagadását mellőzni lehet, ha az engedély (jogosítvány) alapján folytatott üzem megszűnése az adott időpontban a termelést, a közfogyasztást vagy a munkaviszonyokat jelentős mértékben károsan befolyásolná. Az első bekezdés alapján visszavont gyógyszertári jognak újból engedélyezése esetén az új engedélyes köteles a korábbi engedélyesnek, illetőleg örökösének kívánságára a gyógyszertár berendezését és anyagkészletét az Országos Közegészségügyi Tanács megfelelő szaktanácsa által a tényleges viszonyok figyelembevételével megállapított becsértéken átvenni, ezen felül a gyógyszertári jogosítvány ellenértékét is megfizetni. A gyógyszertári jogosítvány ellenértékéül azoknak az összegeknek egy évre eső átlagát kell tekinteni, amelyek az elvonás évét megelőző öt évben a vagyonadó kivetésének alapjául szolgáltak. A becsértéknek és a gyógyszertári jogosítványért járó ellenértéknek megfizetésére a határidőt, továbbá a fizetés módozatait a belügyminiszter állapítja meg. Beáigyógyszertári jogot zsidó élők közötti jogügylet alapján egyáltalában nem, végintézkedés alapján vagy törvényes örökösödés jogcímén pedig csak abban az esetben szerezhet, ha az örökhagyónak egyenes ágon rokona vagy házastársa. Képv. irominy. 1935—1940. XIII. kötet. 13