Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-690. Törvényjavaslat az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról

690. szám. 67 gosítható és csak a gyermek eltartása és nevelése céljára vonható végrehaj».as a s.a. 24. §. A jelen törvény alapján fizetendő járulékot, késedelmi kamatot, úgyszintén a 12. §. értelmében fizetendő költséghozzájárulást köz adók módjára kell behajtani. 25. §. Ha a munkaadó a munkavállalónak jogszabály, szokás, szerződés vagy megállapodás alapján a jelen törvény szerint megállapítottnál nagyobb összegű gyermeknevelési pótlékot (gyermeknevelési segélyt, családi pótlékot stb.) köteles fizetni, e kötelezettsége továbbra is fennmarad, azonban a családpénztár részéről kifizetett gyermeknevelési pótlékot a munkavállalójának járó összegből levonhatja. 26. §. Semmis az olyan megállapodás, amellyel a munkavállaló a jelen törvénynek vagy az annak alapján kibocsátott miniszteri rendeletnek rendelkezéseiből folyó jogáról lemond, vagy amely ezeknél a rendelkezéseknél a munkavállalóra hátrányosabb. 27. §. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénz tár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak az összes állami, törvényhatósági és községi adók alól mentesek. Ugyancsak mentesek az összes állami, törvényhatósági és községi adók alól a jelen törvény alapján kifizetett gyermeknevelési pótlékok. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénz tár felügyelő bizottságának, valamint a szakmai családpénztárak igazgatóságának a munkavállalók sorából kinevezett tagjai részére a 18. §., illetőleg a 13. §. alapján időmulasztás címén kifizetett összegek adókötelesek. Az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár, valamint a szakmai (vállalati) családpénztárak az okirati, törvénykezési és közigazgatási illetékek alól személyes illetékmentességben részesülnek. Az igényjogosultnak a jelen törvényijén szabályozott gyermeknevelési pótlék folyósítása iránt benyújtott beadványa — ideértve a jogorvoslati beadványt is — vagy az azt pótló jegyzőkönyv illetékmentes. Illetékmentes továbbá az igény jogosultság igazolásához szükséges okirat is mindaddig, amíg azt más célra nem használják ; végül illetékmentes a jelen törvény alapján folyósított pótlék felvételéről kiállított nyugta. 28. §. A jelen törvény alapján felmerülő vitás ügyekben, ideértve a vállalati családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között felmerülő vitás ügyeit is, elsőfokon az illetékes szakmai családpénztár, másod- és végsőfokon az Országos Ipari és Bányászati Családpénz tár igazgatója jár el. A hozzáutalt munkavállalóknak, valamint a szakmai családpénztáraknak a jelen törvény alapján egymás között felmerülő vitás ügyeiben elsőfokon az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár igazgatója, másod- és végsőfokon a felügyelő bizottság elnöke határoz. V. Fejezet. Büntető és hatálybaléptető rendelkezések. 29. §. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, ezer pengőig, ismétlés esetében pedig háromezer pengőig terjedhető pénzbírsággal kell büntetni azt a munkaadót, aki elfogadható indok nélkül: 1. a jelen törvény alapján megkívánt bejelentést vagy igazolást nem a törvényes határidőben vagy nem a törvényes szabályok szerint teljesíti avagy elmulasztja ; 2. a járulékot késedelmesen fizeti vagy befizetését elmulasztja. A pénzbírság megállapítása ügyében a 28. §-ban említett megkülönböztetés szerint a családpénztárak járnak el. A pénzbírságot gyermeknevelési célokra kell fordítani. 30. §. Ha a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el; 9*