Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-690. Törvényjavaslat az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról

68 690. szám. I. az a munkaadó, aki 1. a munkavállalót azért nem alkal­mazza, mert az gyermeknevelési pót­lékra volna jogosult vagy ebből az okból elbocsátja vagy elbocsátással fenyegeti; 2. a gyermeknevelési pótlékkal kap­csolatos bejelentésben vagy igazolás­ban valótlan adatot ad elő vagy abból a célból, hogy a törvény értelmében őt terhelő járulékfizetési kötelezettsé­gektől jogosulatlanul mentesüljön, be­jelentési kötelezettségét a törvényes határidőben vagy a törvényes szabá­lyok szerint szándékosan nem telje­síti ; 3. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár vagy az illetékes szak­mai családpénztár által elrendelt hely­színi vizsgálatot megakadályozza, a járulékfizetési és bejelentési kötelezett­ségre vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátását megtagadja, a vonatkozó nyilvántartások és feljegyzések hely­színen megtekintését nem engedi meg vagy megakadályozza, avagy a szük­séges felvilágosításokat a pénztár kö­zegének nem adja meg; 4. az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár felügyelő bizottságába vagy a szakmai pénztárak igazgató­ságába kinevezett alkalmazottját tiszt­ségének betöltésében, a nála tett be­jelentés ellenére, megakadályozza; II. az az alkalmazott: aki gyermeknevelési pótlék elnye­rése céljából hamis bejelentést tesz vagy hamis igazolást terjeszt elő. Az előző bekezdés 1. és 2. pontjá­ban meghatározott kihágás büntetése két hónapig terjedhető elzárás ; a 3. és 4. pontban meghatározott kihágás büntetése pedig hatszáz pengőig ter­jedhető pénzbüntetés. Budapest, 1938. évi december hó Az első bekezdés 3. és 4. pontja alá eső kihágás büntetése is két hónapig terjedhető elzárás, ha azt olyan egyén követte el, aki ilyen kihágás miatt jogerős ítélettel már büntetve volt és büntetésének kiállása óta két év még nem telt el. A pénzbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni. Az első bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munka­vállaló tekintetében külön kihágás. A kihágások miatt az eljárás a köz­igazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tar­tozik. 31. §. Ha a 30. §. alá eső valamely kihágást a vállalat felelős vezetője kö­vette el és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének tel­jesítésében mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. 32. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással kell büntetni a szakmai pénztár igazgatóságának vagy az Országos Ipari és Bányászati Család­pénztár felügyelőbizottságának azt a tagját, aki az ügyköre teljesítésében tudomására jutott üzemi vagy üzleti titkot mással jogtalanul közli vagy a maga vagy más javára jogtalanul fel­használja. 33. §. A törvényt fokozatosan, és­pedig először a legalább húsz alkalma­zottat foglalkoztató vállalatok tekin­tetében kell hatálybaléptetni. A törvény hatálybaléptetéséről és végrehajtásáról az iparügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértően gondoskodik. . napján. Kunder Antal s. Te, a m. Jcir. iparügyi minisztérium vezetésével megbízott m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom