Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről

456 707. szám. az a része, amely a birtokot környező községek arra érdemes lakosságának földhözjuttatására szükséges, tulajdonul megszereztessék. Nemzeti érdek továbbá az is, hogy a túlzsúfolt mezőgazdasági népességű vidékeink tehermentesítését, illetőleg a ritkább népsűrűségű vidékeink erősebb benépesítését új telepes községek létesítése útján előmozdítsuk és az ehhez szükséges területek egy részét tulajdonul szerezzük meg. Kishaszonbérletbe átengedésre kötelezés. A 2. §-hoz. Az 1894: XII. t.-c. 1. §-a akként rendelkezik, hogy mezei földbirtokát a törvény korlátai között jogilag mindenki szabadon használhatja. Törvényeink a tulajdonos használati jogát több irányban korlátozzák. E korlátozások vagy eltiltják a tulajdonost ingatlanának bizonyos módon való használatától (avagy a használatot hatósági engedélyhez kötik), vagy megfordítva, meghagyják neki, hogy ingatlanán bizonyos cselekményt elvégezzen, avagy éppen ingatlanának bizonyos meghatározott használatát állandóan tartsa fenn. A jelen §. az utóbbi irányban kívánja a haszonbérletbe átengedésre kötelezés kilátásba helyezésével a mezőgazdasági ingatlan tulajdonosát (javadalmasát, haszonélvezőjét) korlátozni s elvileg arra kötelezni, hogy mezőgazdasági ingatlanát művelje, illetőleg műveltesse. Ez a szabály a gyakorlatban azt kívánja elérni, hogy a mezőgazdasági ingatlan tulajdonosának (javadalmasának, haszonélvezőjének) a termelés — a benne rejlő nemzeti érdekekre tekintettel —• a jövőben törvényerejénél fogva kötelessége legyen. A tulajdonosnak ilyen értelmű korlátozása, illetőleg kötelezettsége nem egyedül álló jogrendszerünkben. Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935 : IV. törvénycikk ebben a vonatkozásban tovább is megy, amikor az erdőt a tervszerű üzemfolytonosság hatósági kényszere alá helyezi. Meg kell említenem, hogy ez a '§. csak igen ritka és szórványos esetekre tartalmaz rendelkezéseket s tulajdonképpen jórészt a parlagon hagyott mezőgazdasági ingatlanok megművelésének biztosítása tárgyában a közelmúltban általános megelégedésre kiadott 8730/1938. M. E. számú rendelet rendelkezéseit akarja törvénybe iktatni abból a célból, hogy az országban egyetlenegy gazdaság se legyen olyan, amely egy gazdasági évet meghaladó időn át egészen vagy nagyobb részében műveletlenül hever akkor, amikor kereső mezőgazdasági népességünk kb. 40%-ának egyáltalán nincs földje, de gyengébb termés idején soknak még megfelelő munkaalkalma se. A javaslat a hivatkozott rendeletnél két vonatkozásban is tovább megy, és pedig egyfelől azzal, hogy az átengedésre kötelezés időtartamát nem korlátozza hat évre, hanem a Tft. szellemében a haszonbérlet tartamát időhöz nem köti, másfelől pedig azzal, hogy arra is megadja a lehetőséget, hogy a kishaszonbérlők a parlagon heverő földek tulajdonjogát átengedésre kötelezés útján megszerezhessék. Ennek megfelelően a kishaszonbérletbe átengedésre kötelezést nem akadályozza az sem, hogy ha az ingatlanokra végrehajtási zárlatot vagy árverést rendeltek el s még teljes hatályú tulajdonváltozás esetében is hatályos marad az új tulajdonossal szemben. E §. szerint azt a tulajdonost (haszonélvezőt, javadalmast), aki mezőgazdasági ingatlanát egy gazdasági évet meghaladó időn át egészen vagy nagyobb részében műveletlenül hagyta és megműveléséről a földmívelésügyi miniszter felhívására megszabott határidőn belül sem gondoskodik, a földmívelésügyi miniszter bármikor, még a gazdasági év folyama alatt is kötelezheti arra, hogy ingatlanát vagy annak egy részét haszonbérletek alakításának céljára a Tft. rendel-