Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-707. Törvényjavaslat a kishaszonbérletek alakításának előmozdításáról és más földbirtokpolitikai rendelkezésekről

707. szám. 457 kezesei szerint az államnak vagy az állam által kijelölt szervnek haszonbérletbe átengedje. Ha a tulajdonos mezőgazdasági ingatlanát már két éven át egészen vagy nagyobb részében műveletlenül hagyta, külön felhívás nélkül is kötelezni lehet átengedésre. Amíg az ingatlan nagyobb része egy gazdasági éven át nincs parlagon, a jelen §. alapján egyáltalán nem lehet átengedésre kötelezésnek helye, viszont ha már két éven át parlagon hever, minden előzetes felhívás nélkül is helye van átengedésre kötelezésnek. Az átengedésre kötelezésnek az sem akadálya, ha az ingatlan haszonbérletbe van adva. Erre az esetre azonban a haszonbérbeadónak megadja a javaslat azt a jogot, hogy a miniszteri figyelmeztetés után a haszonbérletet azonnali hatály lyal felmondhatja. E §-nak az a szabálya, hogy a haszonbérlő ilyen felmondás esetében a haszonbérlet időelőtti megszűnése címén a haszonbérbeadótól nem követelhet kártérítést, nem zárja ki azt, hogy a haszonbérbeadó ne követelhessen a haszonbérlőtől más címen kártalanítást, ha a haszonbérlet időelötti megszűnése neki kárt okozott. A haszonbérlő saját érdekében nem igen hagyja a haszonbérlet tárgyát képező mezőgazdasági ingatlan nagy részét parlagon, azonban az esetleges lehetőségre rendelkezni kell. Zárlat esetében a haszonbért a zárgondnoknak, egyébként pedig a tulajdonosnak kell az átengedésre kötelező határozat értelmében kifizetni. A javaslat a már említett 8730/1938. M. E. számú kormányrendelet alapján elrendelt átengedésre kötelezésekre visszaható erővel bír. A jelen §. alapján átengedésre kötelezés útján kijelölt ingatlanokon elsősorban kishaszonbérleteket kell létesíteni, de a javaslat — tekintettel arra a körülményre, hogy ennek a §-nak a rendelkezéseit főleg termelési érdekek indokolják — azt sem zárja ki, hogy akár az egész ingatlan vagy annak egy része kisbirtokok mértékét meghaladó részletekben adassék haszonbérletbe, különösen akkor, ha az 1920 : XXXVI. t.-c. 17. §-ának 4. pontja alá eső földművesek az ingatlant nem kívánják, vagy nem képesek kishaszonbérletekbe venni, vagy ha az ingatlan a községtől olyan távolságra fekszik, hogy azon a kishaszonbérleti gazdálkodás eredményesen lehetetlen volna, avagy az ingatlanon olyan épületek vannak, amelyeknek gazdaságos kihasználása csak abban az esetben lehetséges, ha ahhoz megfelelő nagyságú területet is jelölnek ki haszonbérlet céljára. Ez a §. a földmívelésügyi miniszter átengedésre kötelező határozata ellen csak a haszonbérösszeg megállapítása kérdésében ad helyet panasznak az ingatlan fekvése szerint illetékes kir. ítélőtáblához. A bírói jogvédelemnek a haszonbérleti viszony minden feltétele tekintetében való biztosítása végeredményben arra az eredményre vezethetne, hogy a bíróság maga lenne kénytelen a haszonbérleti szerződés minden egyes pontja tekintetében a helyi viszonyokat kifürkészni s azok alapján úgyszólván az egész szerződést újból elkészíteni. Erre a rendkívül bonyolult eljárásra annál kevésbbé van szükség, mert a haszonbérleti jogviszony bármelyik feltételének a haszonbérbeadóra kedvezőtlenebb megállapítása a haszonbér mértékének megfelelő felemelése útján könnyen kompenzálható. Egyébként a haszonbérletekbe való átengedésre kötelezés esetében a Tft. is hasonlóképpen rendelkezik, amelynek rendelkezéseit a javaslat is megfelelően alkalmazza. A panasznak a határozat végrehajtására azért nincs felfüggesztő hatálya, hogy a hosszabb ideig tartó bírói eljárás a §. célkitűzéseit — legalább is abban a vonatkozásban, hogy az ingatlan az eljárás megindulása után hosszabb időre parlagon tovább ne maradjon — ne késleltesse. A 3. §-koz. A Tft. az átengedésre kötelező eljárás megindítását — eltekintve a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló mezőgazdasági ingatlanoktól és a hitel- . 5 * • .