Képviselőházi irományok, 1935. XII. kötet • 679-711., VI-IX. sz.

Irományszámok - 1935-706. A képviselőház véderő, közjogi, közoktatási, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a honvédelemről" szóló 691. szám törvényjavaslat tárgyában

344 706. szám. sának megállapítását, amely a kétségtelenül súlyos megtorlásnak minősülő hatósági vezetés alá helyezés lehetőségét vonja maga után, nem volna helyes a megrendelőként is szereplő hatóság egyoldalú és kizárólagos megítélésétől függővé tenni, hanem e tekintetben a döntést a szakszerűség és a bírói pártatlanság előfeltételeivel rendelkező, ebből a célból szervezett, külön döntőbíróságra kell bízni. Kifejezetten szükséges továbbá rendezni a hatósági vezetésből eredhető károkért való felelősség kérdését is. Ehhez képest az együttes bizottság a (2) bekezdés helyébe az alábbi (2)—(4) bekezdéseket vette fel: »(2) Ha a következő bekezdés értelmében alakult döntőbíróság az illetékes miniszter (124. §.) megkeresésére azt állapítja meg, hogy a vállalat birtokosa az (1) bekezdés értelmében reárótt kötelezettséget — jóllehet annak teljesítésére műszaki, pénzügyi és egyéb szükséges felkészültség szempontjából képes lenne — nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a szükséges munkálatokat, hatósági vezető kirendelésével s az üzem személyzetének és eszközeinek felhasználásával is* a vállalat birtokosának számláj ara az illetékes miniszter foganatosíthatja s ebben az esetben a hatósági vezetéssel felmerülő költség megtérítésére a mulasztót kötelezi. Ez a rendelkezés, a mulasztó büntetőjogi felelősségét nem érinti. (3) A döntőbíróság elriöke a kir. Kúria elnöke vagy annak kijelölése alapján a kir. Kúria másodelnöke vagy egyik tanácselnöke. A döntőbíróság tagjai a kir. Kúria elnöke által kijelölt három kir. kúriai bíró, a Pénzintézeti Központnak egy és az Országos Iparügyi Tanácsnak két kiküldöttje. A döntőbíróság eljárásában szakértőket is meghallgathat. A döntőbíróság az elintézése alá bocsátott ügyben az illetékes miniszter megkeresésének érkezésétől számított három napon belül tárgyalást tart s ettől számított nyolc napon belül határoz. (4) Ha a (2) bekezdés értelmében kirendelt hatósági vezető eljárásában szándékosan vagy gondatlanságból kárt okoz, ezért a vállalat birtokosának mind ő maga, mind az államkincstár vagyoni felelősséggel tartozik.« A megelőző módosítások következményeképen a 107. §. (3) és (4) bekezdései (5) és (6) bekezdésekké alakultak s az új (5) bekezdés második mondata helyébe szabatosság okából a következő szöveg vétetett fel: »A (2)—(4) bekezdés rendelkezéseit a jelen bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetére is alkalmazni kell.« Ugyancsak a megelőző szövegmódosítás következményeképen az eredeti (0) bekezdés (7) bekezdéssé alakult s első mondatának harmadik sorában a (3) bekezdés helyett az (5) bekezdésre tétetett utalás. Ennek az új (7) bekezdésnek nyolcadik és következő mondatait az együttes biztottság törölte s helyettük új (8) és (9) bekezdésekül a következő szöveget vette fel: »(8) A bíróság a kisajátítási ár megállapításánál a következő tényezőket veszi számításba: a) A bíróság megkeresésére a Pénzintézeti Központ megállapítja a kisajátított ingatlanoknak, berendezési tárgyaknak és készleteknek a kisajátítás elrendelése időpontjában fennálló értékét. Ennek az értéknek a megállapításánál irányadó a kisajátított ingatlanokba, berendezési tárgyakba és készletekbe befektetett tőke, leszámítva az időközi elhasználódás folytán bekövetkezett értékcsökkenést. b) Kiszámítja továbbá a bíróság a kisajátítás elrendelését megelőző utolsó tíz üzleti év nyereségének évi átlagát és ezt az átlagot tőkésíti. Az egyes évek nyereségének azt az összeget kell tekintem, amely a társulati adó alá eső vállalatoknál a társulati adó, általános kereseti adó alá tartozó vállalatoknál pedig az általános kereseti adó kivetésénél az illető évre megállapított adóalapból a kisajá-