Képviselőházi irományok, 1935. XI. kötet • 636-678. sz.

Irományszámok - 1935-639. Törvényjavalat a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról

82 639. szám. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek részletes indokolását az alábbiakban van szerencsém előadni: A törvényjavaslat I. fejezete a hegyközségekről szól. A törvényjavaslat 1. §-a a hegyközségeknek fogalmi meghatározását adj a es a hegyközségek célját körvonalazza. E szerint a hegyközség a község (város) határában fekvő szőlők és gyümölcsösök tulajdonosaiból, mint tagokból a szőlő- és gyűmölcsgazdálkodáshoz fűződő közös érdekeik előmozdítására és védelmére alakult köztestület. Ezen társulás keretében végrehajtandó kötelességeket és megvalósítandó feladatokat közelebbről a törvényjavaslat 5. §-a határozza meg. A törvényjavaslat 2. §-a megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely község (város) határában hegyközségeket kell vagy lehet alakítani. Az 1929 : XVII. törvénycikk 19. §-a értelmében csak azon községekben (városokban) kellett hegyközségeket alakítani, amelyek határában 150 kat. hold vagy ennél nagyobb, összefüggő, betelepített szőlőterület volt. Kikötötte továbbá ez a törvény, hogy az összefüggő betelepített szőlőterület legalább 10 tulajdonosnak, illetőleg birtokosnak a kezén legyen. A törvény nem vette ki a hegyközség kötelékéből a betelepített szőlők között lévő puszta és más gazdasági mívelés alatt álló területeket sem, ha azok együttes nagysága nem haladta meg a betelepített szőlők területének felét. A törvény ezen rendelkezése következtében hazánk 2731 szőlőtermelő községe közül mindössze 555 volt kötelezve hegyközségek alakítására, mert csak annyi azon községek száma, melyek határában 150 kat. hold vagy ennél nagyobb szőlőterület van ; de még ezen községek határában fekvő szőlők tulajdonosai sem voltak kötelezve mind hegyközségek alakítására, mert egyrészt a betelepített szőlőterületek nem mindenütt képeztek összefüggő komplexumokat, másrészt, mert a " szőlőterületek nem mindenütt voltak legalább 10 tulajdonos kezén. Az 1929 : XVII. törvénycikk vonatkozó rendelkezései szerint tehát a szőlőtermelő községeknek csak legfeljebb 20%-a volt hegyközségek alakítására kötelezve. Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslatom egyik legfőbb célja az, hogy az ország beültetett szőlőinek és gyümölcsöseinek mennél nagyobb része szerveztessék meg a hegyközségek kötelékében, a terület minimumát feltétlenül le kellett szállítanom. A szőlő- és gyümölcsterületeknek 100 kat. holdra való leszállítása nem bizonyult elegendőnek, mert 100 kat. hold vagy ennél nagyobb területű szőlőt is az országnak csak 760 községében tartanak fenn, — szükséges volt tehát a szőlő- és gyümölcsösterületnek még alacsonyabb határra való leszállítása. A jelen törvényjavaslat értelmében meg kell alakítani a hegyközséget mindazokban a községekben (városokban), amelyek határában 50 kat. hold vagy ennél nagyobb szőlő és gyümölcsös van, feltéve, hogy azok legalább 5 tulajdonos kezén vannak. A beültetett szőlőterületek minimumának 50 kat. holdra való leszállítása, a gyümölcsös területeknek a betelepített szőlőkkel azonos elbánás alá vonása, az összefüggés kritériumának elejtése, a tulajdonosok számának ötre való csökkentése által 1140-re, tehát a szőlőmíveléssel foglalkozó községek cca 42 %-ára emelkedik azon községeknek (városoknak) a száma, amelyek hegyközségek megalakítására köteleztetnek. A hegyközségek lényege nem kívánván meg az igazgatásuk alá tartozó területek összefüggését, a jelen törvényjavaslat a régi törvénynek ilyirányú rendelkezését nem vette át. Ezáltal elérhető lesz, hogy a községek (városok) betelepített