Képviselőházi irományok, 1935. XI. kötet • 636-678. sz.

Irományszámok - 1935-639. Törvényjavalat a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcsgazdálkodásról

82 639. szám. A törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek részletes indokolását az alábbiak­ban van szerencsém előadni: A törvényjavaslat I. fejezete a hegyközségekről szól. A törvényjavaslat 1. §-a a hegyközségeknek fogalmi meghatározását adj a es a hegyközségek célját körvonalazza. E szerint a hegyközség a község (város) határá­ban fekvő szőlők és gyümölcsösök tulajdonosaiból, mint tagokból a szőlő- és gyű­mölcsgazdálkodáshoz fűződő közös érdekeik előmozdítására és védelmére alakult köztestület. Ezen társulás keretében végrehajtandó kötelességeket és megvalósítandó fel­adatokat közelebbről a törvényjavaslat 5. §-a határozza meg. A törvényjavaslat 2. §-a megállapítja azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely község (város) határában hegyközségeket kell vagy lehet alakítani. Az 1929 : XVII. törvénycikk 19. §-a értelmében csak azon községekben (váro­sokban) kellett hegyközségeket alakítani, amelyek határában 150 kat. hold vagy ennél nagyobb, összefüggő, betelepített szőlőterület volt. Kikötötte továbbá ez a törvény, hogy az összefüggő betelepített szőlőterület legalább 10 tulajdonosnak, illetőleg birtokosnak a kezén legyen. A törvény nem vette ki a hegyközség kötelé­kéből a betelepített szőlők között lévő puszta és más gazdasági mívelés alatt álló területeket sem, ha azok együttes nagysága nem haladta meg a betelepített szőlők területének felét. A törvény ezen rendelkezése következtében hazánk 2731 szőlőtermelő községe közül mindössze 555 volt kötelezve hegyközségek alakítására, mert csak annyi azon községek száma, melyek határában 150 kat. hold vagy ennél nagyobb szőlő­terület van ; de még ezen községek határában fekvő szőlők tulajdonosai sem vol­tak kötelezve mind hegyközségek alakítására, mert egyrészt a betelepített szőlő­területek nem mindenütt képeztek összefüggő komplexumokat, másrészt, mert a " szőlőterületek nem mindenütt voltak legalább 10 tulajdonos kezén. Az 1929 : XVII. törvénycikk vonatkozó rendelkezései szerint tehát a szőlő­termelő községeknek csak legfeljebb 20%-a volt hegyközségek alakítására köte­lezve. Tekintettel arra, hogy a jelen törvényjavaslatom egyik legfőbb célja az, hogy az ország beültetett szőlőinek és gyümölcsöseinek mennél nagyobb része szerveztessék meg a hegyközségek kötelékében, a terület minimumát feltétlenül le kellett szállítanom. A szőlő- és gyümölcsterületeknek 100 kat. holdra való leszállítása nem bizonyult elegendőnek, mert 100 kat. hold vagy ennél nagyobb területű szőlőt is az országnak csak 760 községében tartanak fenn, — szükséges volt tehát a szőlő- és gyümölcsösterületnek még alacsonyabb határra való leszállítása. A jelen törvényjavaslat értelmében meg kell alakítani a hegyközséget mind­azokban a községekben (városokban), amelyek határában 50 kat. hold vagy ennél nagyobb szőlő és gyümölcsös van, feltéve, hogy azok legalább 5 tulajdonos kezén vannak. A beültetett szőlőterületek minimumának 50 kat. holdra való leszállítása, a gyümölcsös területeknek a betelepített szőlőkkel azonos elbánás alá vonása, az összefüggés kritériumának elejtése, a tulajdonosok számának ötre való csökkentése által 1140-re, tehát a szőlőmíveléssel foglalkozó községek cca 42 %-ára emelkedik azon községeknek (városoknak) a száma, amelyek hegyközségek meg­alakítására köteleztetnek. A hegyközségek lényege nem kívánván meg az igazgatásuk alá tartozó terü­letek összefüggését, a jelen törvényjavaslat a régi törvénynek ilyirányú rendelke­zését nem vette át. Ezáltal elérhető lesz, hogy a községek (városok) betelepített

Next

/
Oldalképek
Tartalom